A büntethetőség leszállítását szeretné a köznevelési államtitkár
Gyöngyöspata, cigánysor (Fotó: Takács Kitti)

Maruzsa Zoltán szerint fontolóra kell venni a Btk. szigorítását, hogy a 12-14 évesek ellen is alkalmazni lehessen. Jelenleg csak súlyos, minősített esetekben van erre lehetőség. Biztonsági kamerarendszer kiépítését is tervezik.

Mivel a pedagógusbántalmazások zömét 12-14 éves korú fiatalok követik el, fontolóra kell venni a büntethetőség életkori határának leszállítását is – jelentette ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár Gyöngyöspatán.

A Büntetőtörvénykönyv 2013. július 1. napján hatályba lépett módosítása szerint bizonyos súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetése esetén a büntethetőség alsó korhatára 12 év – olvasható a jogaszvilag.hu-n megjelent tanulmányban.

A Btk. három bűncselekmény alap- és minősített esetére (emberölés, erős felindulásában elkövetett emberölés, rablás), illetve további két erőszakos bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteire terjeszti ki (testi sértés és kifosztás) a büntethetőségi korhatárt, azonban a büntethetőséget minden egyes esetben a belátási képesség vizsgálatához és megállapíthatóságához köti.

Maruzsa nyilatkozata valószínűleg arra irányul, hogy további bűncselekmények elkövetése esetén is legyen lehetőség akár 12 évesek ellen is eljárást indítani.

Rétvári: Konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai szegregációban érintett családokkal | Magyar Hang

A politikus szerint az oktatási intézményekben előforduló, pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek szaporodása romló tendenciákat mutat. – Ennek visszaszorítása érdekében a kormány az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi – idézte Maruzsa szavait az MTI. Az államtitkár hangsúlyozta a zavartalan munkavégzés körülményeinek biztosításával meg kell védeni a munkájukat ellátó pedagógusokat.

A köznevelésért felelős államtitkár szerint a romló tendenciát a gyöngyöspatai szegregációs iskolaügy és a napokban egy nagykátai iskolában történt tanárbántalmazás is igazolja.

Maruzsa Zoltán úgy vélte: a gyöngyöspatai szegregációs iskolaperben született jogerős bírósági döntés nem jeleníti meg a szülői felelősséget az iskolai erőszakkal kapcsolatban, miközben az intézményt elmarasztalja.

A tájékoztatón Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: a gyöngyöspatai iskolába jelenleg 80 diák jár, közülük 7 nem roma származású. Ugyanakkor a városból minden reggel 86 fiatal indul el a környező települések valamelyikének oktatási intézményébe.

Miniszterelnöki megbízott lesz a gyöngyöspatai-ügyben sorosozó fideszes | Magyar Hang

– A többségi lakosság tehát kihátrált a helyi iskola mögül, miután sérült a gyermekek nyugodt tanuláshoz fűződő joga és a szülők alapvető joga is, hogy gyermekeiket biztonságban tudhassák – fogalmazott.

Gyöngyöspata jövőképe nem az, hogy a helyi intézményből „minta-cigányiskola” legyen, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy visszatérjen a korábban távozni kényszerülő többség – mondta. – Ehhez az iskolából ki kell vezetni az erőszakot – tette hozzá Horváth László.

Egyúttal bejelentette: miniszterelnöki megbízottként javaslatot tesz arra, hogy a kormányzat zéró toleranciát érvényesítsen az iskolai erőszakkal, különösen a tanárokat ért atrocitásokkal szemben.

A gyöngyöspatai iskolai szegregáció kérdése Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján is előkerült. A miniszterelnök felháborítónak minősítette, hogy munka nélkül százmilliós kártérítést kapnának a romák.