A DK tovább küzd a kegyelmi ügy irataiért
Gyurcsány Ferenc 2022-es évértékelője (Fotó: György Tücsök)

Nem adja fel a Demokratikus Koalíció és továbbra is küzd azért, hogy nyilvánosak legyenek a K. Endre kegyelmi ügyében keletkezett iratok – ezt a párt közölte szombaton délelőtt.

A bíróság nem sokkal korábban adott tájékoztatást arról, hogy nem adják ki a kegyelmi botrányban, vagyis K. Endre ügyében keletkezett iratokat. Azzal érveltek, hogy a törvények szabályai kizárják a kegyelmi eljárások során keletkező iratok nyilvánosságát, ráadásul a Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, hogy a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok. Azt is felhozták, hogy az érintett dokumentumok egy meghatározott személyhez köthetők és azok kizárólag az érintett személy bűnügyi személyes adatait tartalmazzák. Márpedig az ilyen információk nem számítanak közérdekből nyilvános adatnak.

A bíróság egy magánszemély keresetére hivatkozott, a DK tájékoztatása szerint ők indították a pert azért, hogy kiderüljön: miért kapott köztársasági elnöki kegyelmet K. Endre, a bicskei pedofil igazgató segítője, aki elhallgattatta a szexuálisan zaklatott gyerekeket. Kálmán Olga, a párt frakciószóvivője bicskanyitogatónak nevezte, hogy azt az embert, aki egy pedofil karjaiba lökte a bicskei gyerekeket, most a személyiségi jogaira hivatkozva mentegeti ez a velejéig romlott hatalom. – Jogállam nincs, törvény előtti egyenlőség nincs, gyermekvédelem nincs, jogok megerőszakolt gyerekeknek nincsenek, de a fideszes pedofiloknak és segítőiknek természetesen vannak személyiségi jogaik – írta, hozzátéve, hogy a DK nem adja fel, készülnek a másodfokra, és mindent meg fognak tenni azért, hogy elszámoltassák a kegyelmi ügy minden felelősét.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan miért is kapott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese kegyelmet azután, hogy a bíróság szerint megpróbálta eltussolni az intézmény vezetőjének pedofil ügyeit. A botrányba belebukó Novák Katalin akkori köztársasági elnök ugyanis nem indokolta meg döntését a nyilvánosság előtt, csak annyi ismert, hogy Balog Zoltán lobbizott a döntés mellett.