Úgy döntöttünk, hogy a magasra nőtt gaz-erdőt közösségileg lekaszáljuk! – közölte a Fidelitas a Facebook-oldalán vasárnap. „Budapest baloldali vezetői a közterület gondozására is alkalmatlanok. A parlagon hagyott területeket elnevezték méhlegelőnek, amiket az emberek felháborodása ellenére nem számolnak fel” – írták.
A bejegyzéshez mellékelt fotókon pedig látható, hogy lekaszáltak egy budapesti méhlegelőt, kint is van a tábla, hogy „Nem gaz, méhlegelő”.
Mint korábban megírtuk, „Nem gaz, méhlegelő” felirattal jelentek meg kerek, sárga táblák idén tavasszal több budapesti zöldfelületen azt hirdetve, hogy a szokatlanul magasra nőtt fű nem elhanyagolt gaztenger, hanem a főváros „vadvirágos rét programjának” része. A nyugat-európai nagyvárosokban nagy hagyománya van a városi méhészet témájának, így Londonban, Amszterdamban, Koppenhágában, Oslóban, Berlinben, Hamburgban, Stockholmban, Helsinkiben, Münchenben vagy Bécsben teljesen természetes dolognak számít, hogy vadvirágos méhlegelőket alakítanak ki.
– Az ötlet régóta része a magyar valóságnak is, korábban a XII., a III. és a VIII. kerület is hirdetett ilyen programokat, a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérvár és Veszprém emelhető ki, mint magyarországi úttörő – mondta akkor a Magyar Hangnak Bardóczi Sándor főtájépítész.
Az elmúlt hetekben azonban hideget és meleget egyaránt kapott a főváros kezdeményezése: nemcsak a helyi lakosság egy része értetlenkedik, hanem politikai szintre is emelkedett a téma, a méhlegelőket a jobb- és a baloldal harcaként igyekeznek beállítani. A Fidesz szerint valójában csak arról van szó, hogy a fenntartó Főkert nem kaszálja eleget a közterületeket, mert nincs elég pénze rá.
A koncepció nem pusztán a méztermelésről és a méhekről, hanem a beporzók (például méhek, darazsak, lepkék, molyok, legyek) védelméről szól, nekik készülnek olyan menedékek, ahol elbújhatnak az ipari jellegű mezőgazdaság vegyszerei és ökosivatagai elől.
