Túlzottan optimista a 2025-ös költségvetésben kalkulált 3,4 százalékos gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás várt növekedése is. Erről beszélt lapunk érdeklődésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az Országgyűlésben ma megszavazott büdzsé apropóján. A kormány a büdzsét az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi, máskor békeköltségvetésként emlegeti. Több pénzt szánnak jövőre gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra, és ezt a kormány várakozásai szerint a bővülő gazdaság és fogyasztás növekedése teszi majd lehetővé.
Sokan vannak, akik jóval óvatosabbak a kormányfőnél és Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszternél a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azok közé tartozik, aki szerint túlzottan optimista a pénteken elfogadott 2025-ös büdzsé. Az a tény, hogy idén októberben-novemberben készült a tervezet – szemben a megelőző évek tavaszi, nyár eleji gyakorlatával – stabilabb alapot jelenthet. Jobban látszanak a 2024-es év mutatói, a jövőre vonatkozó adatok, alapvető folyamatok, bizalmi indexek, ezáltal csökkent az elcsúszás veszélye. Utóbbi, mint azt korábban bemutattuk, a korábbi években több alkalommal előfordult: 2023-ban az inflációt, az idei költségvetésben pedig a hiányt kalkulálta el a kormány. Hasonló történt a GDP növekedéssel 2024-ben: míg a kormány a büdzsé benyújtásakor még 4 százalék körüli bővüléssel számolt, ez év végére 0,3 és 0,5 százalék között várható.
A jövő évi büdzsét 3,4 százalékos GDP-növekedéssel fogadták el. Németh Dávid ezt combos ugrásnak nevezte, különösen annak fényében, hogy a piaci szereplők és az Európai Unió bizottságának várakozásai jellemzően 1,8 és 2,6 százalék között szórnak. Ő maga 2,1 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál a jövő évre.
– A mezőgazdaságnak idén az átlagnál gyengébb éve volt, ezért önmagában az átlaggal való számolás is felfelé húzhatja a gazdaságot. Az építőipar hasonlóan gyengélkedett. A folyamatban lévő ipari beruházásokhoz – például a kínai BYD autógyára és a CATL akkumulátorüzeme – építőipari megrendelések, infrastrukturális fejlesztések is tartoznak, az állami költségvetésből többet fordítanak beruházásokra, a háztartásokat is a lakásfelújítások felé terelik például a nyugdíjpénztári pénzek felhasználhatósának bővítésével. Ezek az építőipar bővülését vetítik előre. Elindul a debreceni BMW-gyárban a termelés, még ha kisebb volumennel is, mint amiről a korábbi hírek szóltak, és az év vége felé a BYD is termelhet. Az élelmiszeriparban írt ki pályázatokat a kormány, vagyis próbálja a szektort pörgetni. A feldolgozóiparban is mutatkozik potenciál, a belső kereslet által hajtott szolgáltató szektorban is növekedésre számít a szakértő. Ezek ha nem is kimagasló, de látható növekedéseket eredményezhetnek jövőre – mondta Németh Dávid.
A kockázatok abban látja, hogy a költségvetés túlzottan épít a belső fogyasztás felpörgésére. A kormány abban bízik, hogy a lakosság jövőre jobban fog költekezni. Korábban ugyanis a megtakarítások felé fordultak. Azzal, hogy jövőre csökken a kockázatmentes kamatkörnyezet, a megtakarítási hajlandóság is csökken. Ez, párosulva a pozitívabb gazdasági kilátásokkal – van bérnövekedés, az állások nincsenek veszélyben – élénkíti a fogyasztást, az emberek a tartalékaikhoz is hozzányúlhatnak. Az elemző a kormánnyal szemben az alsó négy jövedelmi tizednél (ami a társadalom 40 százalékát teszi ki) nem lát felhasználható megtakarítást, vagyis fogyasztásrobbanást, ott csak a 3-3,5 százalékos reálbér-növekedés lehet a fogyasztás bővülésének az alapja. – Nem látom azt, hogy ezen felül a lakosság érdemben növelné a fogyasztását. Arra számítok a lakossági fogyasztás gerincét a reálbér-növekedés fogja megadni, ebből következően érdemi gyorsulás a fogyasztásban nem várható – mutatott rá az elemző. A másik kockázati tényezőt az európai gazdaságban látja. Mint mondta, az európai konjunktúra nem acélos, és nem várható, hogy az ideinél (0,7 százalékos bővülés) sokkal erősebb lesz az uniós növekedés jövőre.
A tervezetben 397,5 forintos euró árfolyammal kalkuláltak. Németh Dávid szerint ebben kockázat az államadósság és az infláció szempontjából van. Az államadósság szempontjából azért, mert annak közel 30 százaléka devizában van. Az árfolyam az előző hónapokban csak részlegesen mutatkozott meg az inflációban, de ha marad a jelenlegi magas árfolyam, az begyűrűzhet. A nyugdíjak például inflációhoz kötött juttatások. Kérdés továbbá az is, hogy a fogyasztást egy magasabb infláció mennyire vetné vissza. Ennek apropóján emlékeztetett, hogy volt olyan tapasztalat, amikor a magas infláció a fogyasztás kárára ment. Mert noha az infláció elvileg segíthetné a költségvetést – generálja a bevételt az ÁFA-n keresztül –, de közben visszafogták az emberek a költéseiket.
Mindenesetre a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott 2025-ös költségvetésben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forint, míg bevételi főösszege 38 728 milliárd forintra csökkent. Vagyis 4122 milliárd forint hiánnyal számolnak. A Telex.hu szerint a kormányzati munkától elköszönő Varga Mihály pénzügyminiszter búcsúbeszédet mondott, amelyben megköszönte a fideszes képviselők támogatását. Varga jövőre a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatja. Erről úgy fogalmazott, hogy nem teszi le a lantot, csak hangszert vált, de jövőbeni munkájával is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálja majd.
