Veled is megtörténhet címmel tartott egyfajta nyilvános együttgondolkodást és szolidaritási akciót szombaton a Hős utcában tevékenykedő Kontúr Közhasznú Egyesület és a józsefvárosi civileket tömörítő C8. A Kőbánya szívében megtartott rendezvény címe arra utalt, hogy nem csak a szanálásra ítélt Hős utca lakóival, vagy az ott jelenlévő civilekkel fordulhat elő, hogy egyszer csak az utcára teszik őket, hanem tulajdonképpen bárkivel. Hogy ez mennyire így van, arra épp ez a beszélgetés volt az egyik legjobb bizonyíték.
A beszélgetés azzal indult, hogy a szereplők ismertették, hogy kerületükben mit is hozott magával az ő civilségük. Kőbányán például ezt: – Amint a Kontúr elkezdett lakhatással is foglalkozni, nem csak gyerekekkel, elindult egy folyamat, ami a közönnyel, majd az önkormányzat részéről a Kontúr által bérelt hely felmondásával végződött. Mi lettünk a rossz civilek úgymond.
Mit tehet a civil?
Pedig egy ottani lakó elmondása szerint igenis kellenek a Hős utcába a civilek, mert máshonnan nem kapnak segítséget, de hivatalos tájékoztatást sem például arról, hogy a közeljövőben szanálás lesz.
Hiába élnek Budapest szívében, a civilek nélkül még mozgólépcsőt sem látnának | Magyar Hang
Hamarosan mennie kell a Hős utcából az ottaniakon évek óta segítő Kontúr Közhasznú Egyesületnek. A lakókat bezárja a szegénység.
Csodálkozva, fejcsóválva hallgatták ezt a józsefvárosiak, akiknek egyik képviselője, Pikó András úgy látja: ma már mindenhol szükség van trükkös és okos civil szervezetekre, amelyek nagy zajt csapnak. Később vissza is kanyarodott ehhez a témához, amikor elmondta: ők soha sem kérnek az önkormányzattól, hiszen annak kötelessége jó szolgáltatást nyújtani, ezért aztán vicces, vagy provokatív akciókkal harcolják ki a céljaik elérését. Példaként azokat a „próbavécézéseket” említette, amelynek során a közösségi oldalakon rávilágítottak arra, hogy az önkormányzat egyszerűen nem foglalkozik a nyilvános illemhelyek üzembe helyezésével – feltehetően azért, mert „csak a gondot látták benne”. A C8 akcióinak köszönhetően végül, ha nagy nehezen is, de lépni kényszerültek az ügyben.
„Magunkra hagytak bennünket”
Ez persze nem lesz ennyire egyszerű a Hős utcában, mert szinte mindenkiben az a kép él a Budapest közepén fekvő nyomortelepről, hogy ott mindenki drogos – ehhez persze hozzájárulnak az időközönként megejtett, látványos razziák is. Így aztán Kőbánya-szerte is sokakban az a kép él, hogy az itt élők, csak követelőznek: jó helyen fekvő cserelakás kell nekik, meg persze sok pénz a lakásukért.
– Én ebbe belecsöppentem, egy olyan közegben vagyok kénytelen élni, ahol egyre jobban elterjed a drog, közben mi ugyan próbálunk normális életet élni, de hát magunkra hagytak bennünket – panaszolta egy Hős utcai, aki szerint ennek az egyik legplasztikusabb jele, hogy hiába fizetik a közös költséget, azért ők semmilyen szolgáltatást nem kapnak.
„Így lehet drogtanyává degradálni egy telepet" - Segíthet-e a Hős utcán a kerítés? | Magyar Hang
Ahhoz, hogy ilyen súlyos helyzet alakuljon ki, engedni kellett például a többmilliós tartozások felhalmozását is – mondják a lakók. Riport.
Az egyik X. kerületbe kijáró segítő leírta, hogy hogy is néz ez ki. Az itteni tartozások lassan húsz éve halmozódnak, a társasház pedig nem indított bírósági eljárásokat ezeknek a behajtására, így aztán csőd közelébe került a Hős utca két hírhedtté vált háztömbje. A hatalmas mínuszhoz maga az önkormányzat is „tetemes mértékben” hozzájárult, mégpedig azzal, hogy felújításokat végzett itt, amiket megelőlegezett az ott élőknek, majd az előlegeket lelakta. – Ebből kifolyólag az önkormányzat a saját bérleményei után nem fizet közös költséget. El lehet képzelni ezek után, hogy milyen a pénzügyi helyzet azok után, hogy Kőbányának 50 százaléknál nagyobb most már a tulajdona a Hős utcában, és még most is csak lelakja a 2017-es dúcolási munkákat.
Stiklik a homályban
Nem kellett elképzelni, a civilek ugyanis elmondták, hogy néz ez ki a mindennapokban: ezek a húzások vezetnek oda, hogy mélységesen eladósodik a társasház, nincsen pénz semmire, például világításra sem. És meg is érkeztünk a bűnözéshez: amihez nagymértékben hozzájárul, hogy a Hős utca folyosóin nem lehet látni semmit.
Így aztán hiába foglalkozik a Hős utcában élőknek csak a töredéke kábítószerrel, nyugodtan folytathatják a homályban a stiklijeiket. De ennek, ahogyan a felhalmozódó szemétnek, vagy az adósságnak is – folytatja a segítő – könnyűszerrel véget vethetett volna az önkormányzat, ha már a a kezdetekkor határozottan fellép a jelenség ellen.
Félrenéző önkormányzat, elosztó házmester
– Akkor ma már nem itt tartanánk – foglalta össze. Később kiderült: a „nyolcban” sem ismeretlen, hogy a szavakban rendpárti önkormányzat szemérmesen félrenéz, ha az új típusú pszichoaktív szerek árulásáról van szó: a C8 egyik aktivistájának elmondása szerint volt olyan ház a Magdolna negyedben, ahol egyenesen az önkormányzat alkalmazottja, a házmester volt az elosztó, aki ráadásul „be is szervezte erre a fél házat”.
Ha nem is ilyen erős stigma, de stigma a Hős utcában felhalmozódó szemét is. A már említett önkormányzati, társasházi szinten kezelt tartozásfelhalmozás hozománya az is, hogy nincs takarítás 2017 áprilisa óta. Így aztán ha van olyan lakó, aki nem viszi ki a szemetet, csak kidobja a gangok közé – és van ilyen lakó – akkor beindul az öngerjesztő folyamat és „szemétre szemét jön”. Amíg volt takarítás, akkor havi kétszázezerből el lehetett tüntetni a kupacokat, most, amikor alkalmanként nekidurálja magát a feladatnak az önkormányzat, akkor milliókat költ erre és úgy kommunikálja tevékenységét, mintha semmi szerepe nem lenne abban, hogy adott esetben a hulladék akár két év alatt is gyűlhet a tömbök között.
Van 2,1 milliárd, de inkább visszaadják az államnak
Így aztán a kőbányai városvezetés elérte azt, hogy a felgyülemlett szeméttel és a drogkereskedelemmel azonosított, bontásra ítélt Hős utcában tulajdonképpen annyiért vegye meg az ott élők lakásait, amennyiért csak akarja, hiszen a közvélemény szemében az már csak egy kábítószertanya lesz. Urbanovszky Zsuzsa, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke a Tilos Rádióban még a rendezvény beharangozójában elmondta, hogy az önkormányzat eddig szóban ajánlott a lakóknak 4,5 millió forintot lakásonként a magántulajdonosoknak. Ami persze mindenhogyan édeskevés, de annak fényében pláne az, hogy az állam a központi költségvetésből 2,1 milliárdot adott Kőbányának azért, hogy rendezze a Hős utca kérdését. Jelenleg nincs 140 magántulajdonos a két háztömbben, így könnyen kiszámolható, hogy az összegből simán futná arra, hogy 14-15 milliót kapjanak azok, akiknek lakás van a nevén.
Hajléktalanokat gyártanak a Hős utcai lakástulajdonosokból? | Magyar Hang
Parázs vita alakult ki a kőbányai közmeghallgatáson. Az önkormányzat 3–5 millió forintot fizetne a lakásokért, aztán mindenki mehetne, amerre lát.
Igen ám, csak Urbanovszky Zsuzsa elmondta, hogy D. Kovács Róbert polgármester kijelentette a kontúrosokkal való találkozón, hogy ha vissza kell adni az államnak 1 milliárdot, ők akkor is 4,5 milliót fognak adni a tulajdonosoknak a lakásukért. – Ebből a 4,5 millióból az lesz, hogy hajléktalanokat csinálunk ezekből az emberekből, akik évi félmillió forintba fognak kerülni a hajléktalanellátásban a magyar államnak – foglalta össze Urbanovszky Zsuzsa, aki szerint ha tényleg D. Kovács elképzelése szerint alakul a szanálás, akkor paradox módon még a kisajátítással is jobban fognak járni a Hős utcaiak.
Kisajátítás vagy zsarolás?
Amiről szó is esett a C8-cal közös fórumon: a józsefvárosi civilek elmondták, hogy igenis volt rá példa már, hogy nagyobb lakást, vagy ingatlanjuk értékénél több pénzt kaptak a lakók, „vagyis amit most a kőbányai önkormányzat állít, az nem igaz”. A kisajátításról pedig elhangzott – szintén nyolcadik kerületi részről – hogy az intézmény lényege éppen az lenne, hogy ha nincs megegyezés a felek között, akkor a bíróság dönt, amelyik történetesen más szempontokat vesz figyelembe, mint a politikai vezetés. – Nem azt nézi, hogy mennyibe kerül most az ingatlan, hanem azt, hogy mennyi lenne az újra előállítás költsége, úgyhogy tulajdonképpen a kőbányai önkormányzat van a rendetlenség pártján – sommázták a civilek.
Flaszter 13. - Mire jó a Hős utcai kerítés? | Magyar Hang
Dévényi István e heti vendégei: Tóth Richárd, a HVG újságírója és Tompos Ádám, a Magyar Hang munkatársa.
És ekkor derült ki, hogy a Hős utcaiak tulajdonképpen nincsenek egyedül a problémájukkal: a városrész másik részéből jelentkezett egy hölgy, akinek szintén szerette volna kisajátítani az ingatlanját az önkormányzat, de úgy, hogy az hagyján, hogy nevetséges árat ajánlottak a tulajdonos szerint, de még a közcélt sem jelölték meg. Ami nélkül nincs is kisajátítás, maximum csak fenyegetés, vagy zsarolás.
