Még legalább egy hétig maradnak a korlátozások – jelentette be péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, a húsvéti időszakra vonatkozó intézkedésekről pedig a jövő héten döntenek. A kormány járvány-kommunikációja az elmúlt egy hónapban a „következő hétre” szűkült, és a miniszterelnöki előrejelzés is ebbe a mintába illeszkedik, vagyis nem jelöl ki távlati célt, hiszen az aktuális számok és tendenciák alapján ez lehetetlen lenne. Erre tekintettel nem érdemes messze menő következtetéseket levonni a korlátozásokkal kapcsolatban. Nemzetközi példák és a második hullám tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, hiába a „gördülékeny” oltási program, a nyitás még igencsak messze van.
Pénteken újabb tragikus rekordok dőltek meg, 10 ezer felett van az új megbetegedések száma, és ismét több mint 200-an hunytak el. 10 ezernél is többen vannak kórházban, és 1200-hoz közelít a lélegeztetőgépen lévő betegek száma. Az e heti adatok alapján ugyanakkor nem szerencsés tájékozódni, hiszen hétfő óta torlódnak a számok, a hivatalos tájékoztató oldalon többször is utólag korrigálták az értékeket, és nagyon kevés koronavírus-teszt készült, így a január közepe óta világosan követhető emelkedő tendencia is megtört néhány tekintetben, míg máshol pontosan látszott, hogy a járvány továbbra is tombol.
Amit biztosan tudunk, hogy a szennyvízben tovább növekedett a koronavírus koncentrációja, meghaladva a második hullám csúcsán mért értéket. Vagyis a fertőzés több embert érint most, mint november–december fordulóján. És ahogy azt Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs minden „tájékoztatóján” elmondja, a hazánkban domináns brit mutáció sokkal agresszívabb, és súlyosabb tüneteket okoz, ezért még azonos betegszám mellett is többen kerülnek kórházba, és szorulnak mesterséges lélegeztetésre.
Jelen pillanatban kicsivel több mint 167 ezer aktív fertőzöttet tartanak nyilván, 30 ezerrel kevesebbet, mint a második hullám csúcsán, mégis kétezerrel többen vannak kórházban, és csaknem kétszer annyian lélegeztetőgépen, mint akkor. Ha a harmadik hullám nem lassít, jövő péntekre az aktív fertőzöttek számában is megdől a második hullám rekordja. A tetőzésről tavaly sokat hallhattunk, ezúttal azonban nagyon óvatosak a szakemberek, Zacher Gábor és Rusvai Miklós virológus ugyanakkor egyaránt március végét jelölte meg a harmadik hullám csúcspontjaként.
Ha ebből indulunk ki, az aktuális tendenciák alapján 220–230 ezer aktív fertőzött, körülbelül 13 ezer kórházi ápolt, és közel 1500 lélegeztetőgépre szoruló beteg mellett tetőzhet a harmadik hullám. Ez a legoptimistább forgatókönyv, de még ez sem jelenti azt, hogy áprilistól a számok meredeken megindulnak lefelé, hiszen ahogy arra a szakemberek folyamatosan figyelmeztetnek, a „platózás” hetekig, de akár hónapokig is eltarthat. A második hullámban az új megbetegedések száma november 29-én, a lélegeztetőgépen lévőké december 7-én, a kórházban ápoltaké december 8-án, az aktív fertőzötteké pedig december 19-én érte el a csúcspontját.
A kormány a néhány héten belüli nyitást lebegteti folyamatosan, ám ez a második hullámra vetítve azt az alternatív múltat idézi fel, amelyben december közepén elindult az enyhítés, mivel akkor már hetekkel voltunk a tetőzés után. Pedig erről akkor szó sem lehetett, hiszen még több mint százan haltak meg, és 2-3 ezer új fertőzöttet regisztráltak naponta. Egy, a mostaninál kevésbé erőteljes hullám esetén.
A brit mutáció ráadásul nem tűnt el, és a januári példából kiindulva egyértelmű, hogy még az akkor érvényben lévő szigorú korlátozások sem tarthatták vissza ezt a vírusvariánst. Nehéz elképzelni, hogy áprilisra megszelídülne, és egy esetleg nyitás esetén nem indulnának ismét meredeken felfelé a járvány számai.
Spekulációnak is minősíthetnénk akár a fentieket, ha nem lebegne a szemünk előtt Izrael példája. A zsidó állam az első pillanattól kezdve vezette a globális oltási versenyt, így az ország minden érdeklődő számára laboratóriumként is szolgált. Február 23-ra a teljes lakosság közel fele megkapta már legalább az első védőoltást, a brit mutációnak köszönhetően azonban ennek ellenére is újra emelkedni kezdett a napi új megbetegedések száma. Másnap négynapos kijárási tilalmat vezettek be, hogy megfékezzék az újabb hullámot. A járvány felerősödése veszélybe sodorta a március elejére ígért nyitást, ám a szigorú intézkedések, és a magas átoltottság végül nem engedte kibontakozni az újabb hullámot. Március 10-én azt jelentették, hogy már egyértelműen látszik az oltási program hatása, látványosan javulnak a mutatók Izraelben. Péntektől újabb korlátozásokat oldanak fel, így az izraeliek immár uszodába, stadionba és koncertre is mehetnek. Ehhez meg kellett közelíteni a hatvan százalékos átoltottságot.
Orbán Viktor izraeli útját követően kijelentette, hogy Jeruzsálemben láthatta az újrainduló, járvány utáni élet jeleit, láthatta a teraszokat, a kinyitó éttermeket, a nekilendült gazdasági életet. Azzal, hogy a zsidó állam járványkezelését követendő példaként állította, egyszersmind annak ütemét és szabályozásait is elfogadta valószínűleg.
Ami az itthoni oltási programot illeti, bár korábban egészen optimista előrejelzések is születtek, Orbán Viktor februárban például azt ígérte, hogy húsvétig mindenkit beoltanak, idővel a valóság csak beszüremkedett a kormányzati kommunikációba, és most már a regisztráltak a miniszterelnök szerint is csak június végéig lesznek beoltva. És azzal, hogy 2,5-3 millió embert beoltanak, nem oldják meg a problémát. Izrael példájából kiindulva, legalább a dupláját kellene oltaniuk ahhoz, hogy nyugodtan lehessen nyitni.
Az elmúlt egy hétben összesen nem egészen 250 ezer oltást adtak be, az azt megelőző hét napban jóval többet, 360 ezret, és nagyjából 340 ezret az eggyel korábbi héten. Amennyiben tehát kellő mennyiségű vakcina áll rendelkezésre, hetente 300-350 ezer ember kaphat oltást, jelenleg ez tűnik az egészségügyi rendszer plafonjának e tekintetben. Ez napi 45-50 ezer dózist jelent.
Magyarországon péntekig összesen 1,47 millió embert oltottak be legalább az első vakcinával. Illetve Orbán Viktor péntek délután fél kettőkor azt jelentette be a Facebook-oldalán, hogy már 1 500 000 honfitársunk van beoltva. A jelenlegi tempóban haladva júliusra érhetjük el azt a közel 60 százalékos átoltottságot, amit a magyar miniszterelnök Izraelben láthatott. Ehhez persze még az is kell, hogy a jelenleginél többen igényeljék a védőoltást, most ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint a lakosság hetven százaléka adatná be magának a vakcinát – 46 százalék biztosan, 24 százalék talán –, ám ennél jóval kevesebben regisztráltak egyelőre.
A nyár közepi enyhítés nyilvánvalóan a legborúsabb előrejelzés, de a második hullám tapasztalatai, és a külföldi példák sajnos ezt valószínűsítik. Nyitás helyett ez alapján tehát inkább a szigorítás tűnik reálisnak, hiszen egy ilyen hosszú időszakot sem a magyar gazdaság, sem a magára hagyott egészségügy nem bírna el. Az oltási program pedig, ahogy láttuk, önmagában nem fogja megoldani a problémát.
