A jegybank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett

A jegybank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos bevezetése mellett

Varga Mihály pénzügyminiszter (j2), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelõs ügyvezetõ igazgatója (b) és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelõs államtitkár (j) a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban 2018. július 10-én (MTI Fotó: Soós Lajos)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfoliónak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke.

A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet. Az interjú apropóját egyébként az adta, hogy az Eurobarométer friss jelentése szerint a magyar lakosság körében 69 százalék volt az euró támogatottsága.

– Maga az euró nem egy út vége, hanem annak egy fontos mérföldköve. Maga az út pedig arról szól, hogy sikeres felzárkózási pályát fusson be a magyar gazdaság. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett – jelentette ki Virág Barnabás.

Mint figyelmeztetett, ha valaki belép a valutaövezetbe, akkor ott sokkal nehezebb kezelni azokat a strukturális kihívásokat, melyekkel óhatatlanul minden ország szembesül fejlődési pályája mentén. A reálgazdasági felkészültséget egy fontos mutatóval lehet mérni, a jegybank ezt korábban úgy fogalmazta meg, hogy el kell érnie az egy főre eső magyar GDP-nek az uniós átlag 90 százalékát. Ez a 90 százalékos szint nagyjából megfelelne Csehország vagy a balti államok közül Észtország és Litvánia jelenlegi fejlettségi szintjének. 

Az elkerülendő kockázati faktorok közé sorolta, hogy az euróbevezetés környezetében a reálkamatok gyors csökkenése a pénzügyi ciklus túlfúvódását okozza, ami a magán- és/vagy államadósságok növekedésén a folyó fizetési mérleg egyensúly kóros megbomlását idézi elő. Ez tipikusan a dél-európai országok története – jegyezte meg.

Emellett az is általános tapasztalat, hogy az euró bevezetéséig van egy komoly reformlendület, ami a bevezetést követően a megnyugvás állapotába megy át. Erre Szlovákia példáját hozta fel, ahol az elmúlt 10 évben meg is állt a korábban sikeres felzárkózás.

Az euró bevezetésének geopolitikai aspektusaira kitérve megjegyezte, Horvátország és Bulgária esetében az önálló monetáris politika feladásának költsége lényegesen kisebb, ez megkönnyíthette a döntésüket, hogy gyakorlatilag az euró előszobájában vannak. Csehország és Lengyelország két kiemelten fontos partnere Magyarországnak, amennyiben ők az euró bevezetése mellett döntenének, akkor a magyar stratégiát is újra kell majd értékelni – hangsúlyozta a jegybank alelnöke.