Már a kormányoldalon is elismerték, hogy az eddig is rohamosan emelkedő lakásárak után a következő időszakban a falusi csok is okozhat drágulást. Erről Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. „Egész egyszerűen azért, mert a falusi csokkal számításba vett településeken az adásvételek kétharmada ötmillió forint alatti áron zajlott az elmúlt években. A használt ingatlan vásárlására fordítható ötmillió forint az ügyletek jelentős részét lefedi” – fogalmazott.
A falusi csok-ról közben egyre érdekesebb információk derülnek ki. Egyrészt az igénybe vételhez legalább egy éves folyamatos TB-jogviszonyt kell igazolni (a maximális összeghez pedig kettőt) – ez kétszerese az eredeti csok-nál elvártnak. Az RTL Klub által megkérdezett szakértő szerint ez azt jelenti, hogy emiatt a munkanélküliek mellett a közmunkások nagy része is elesik a támogatástól. A Miniszterelnökség ezt azzal intézte el, hogy „a falusi csok célja, hogy becsületes magyar családok élhessenek az otthonteremtésüket segítő lehetőséggel, a tisztességtelen szándékúak pedig ne tudjanak visszaélni vele”.
Csókolom, csokja van? | Magyar Hang
Vidéken is elképesztően felverte az árakat az elvileg családsegítő intézkedés.
A kormány egyébként már nyilvánosságra hozta annak a csaknem 2500 településnek a listáját, ahol elérhető lesz a falusi otthonteremtési kedvezmény. Kezdetben arról volt szó, hogy csak az olyan, ötezer főnél kisebb községekben lesz elérhető a támogatás, ahol a népesség a 2003. január elsejei állapothoz képest legalább öt százalékkal csökkent. Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy elég 1-2 százalékos csökkenés is.
A Népszava szerint ugyanakkor a listán szerepel olyan település, amelynek nemhogy csökkent volna, nőtt a lakosságszáma. Csok-ért vesz ukrán voksokat az Orbán-kormány című cikkükben kifejtik, hogy rajta vannak például azok az ukrán határmenti kisvárosok és falvak, ahol ugrásszerűen megnőtt a népesség aránya a papíron betelepülő, sokszor magyarul sem beszélő kettős állampolgárok miatt. Erről a problémáról a Magyar Hang írt korábban, hogy pont a legszegényebb falvak maradtak volna ki eredetileg.
Munkahely nélkül hiába szabad a falusi csok | Magyar Hang
A pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek, majd naponta órákat fognak ingázni?
A balatoni régióban ezzel szemben az ötezer lakos alatti települések negyede maradt ki a falusi csok lehetőségéből. A Balatontipp.hu írt arról, hogy a kimaradók között olyan apró települések vannak, amelyek önkormányzata sok munkával, összefogással stabilizálni, növelni is tudta a település lélekszámát. Most ezért jutalom helyett büntetést kaptak, pedig nekik is jól jött volna a segítség.
Visszatér a csökkentett lakásáfa?
A jegybanki igazgató a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról is, hogy az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről. Egyelőre nincs konszenzus, az lenne a cél, hogy a hosszabb távú szabályozás mind a kormányzat, mind az iparág érdekeinek megfeleljen. Az iparági szereplők a 27 százalékot túlzottan magasnak tartják. Régiós szinten ennél lényegesen alacsonyabb áfaszintet alkalmaznak az új lakásoknál.
