A Duna áradása miatt újabb kémiai szúnyogirtást jelentett be a katasztrófavédelem a hétre. A szakemberek azonban évek óta azt mondják, a jelenleg alkalmazott módszerek nemcsak a szúnyogok, hanem a teljes rovarvilág – és ezzel az egész ökoszisztéma – elképesztő károsodását okozzák. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani Egyesület szóvivőjével beszélgettünk.
„Elképesztő önsorsrontás, amire nincs magyarázat. Olyan, mintha rendszeresen felgyújtanánk az erdőket” – mondta a Magyar Hangnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője a kémiai szúnyogirtásról. A szakembert azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a katasztrófavédelem erre a hétre megint szúnyogirtást jelentett be. Mint közölték, a Dunán levonult árhullám nyomán kialakult szúnyoginvázió miatt elsősorban a folyó menti területeken dolgoznak, ezért a Szigetközben, Komárom térségében, Budapest érintett kerületeiben, valamint Dunaújváros és Szekszárd térségében gyérítik a rovarokat. Továbbá Baranya megyében, Sopron térségében és a Sajó mentén lesz szúnyogirtás. Ezúttal a települések lakott területein, az esti, éjszakai órákban, platós gépjárműről juttatják a környezetbe a vegyszert.
A biológiai alternatíva létezik
Mint Orbán Zoltán elmondta, Nyugat-Európában a szúnyogirtás 98 százalékát biológiai módszerrel végzik: egy talajban és vízben élő baktérium termelte fehérje-toxin segítségével, ez kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el. A módszer szelektív, nem veszélyezteti a beporzókat, a halakat vagy a madarakat.
A CBD-ből remek szúnyogirtó szer lehet
A kannabiszszármazék nem gyógyít semmit, de a szúnyogokat legalább megöli.
Magyarországon azonban továbbra is a kémiai irtás dominál, elenyésző a biológiai irtás aránya. Hozzátette, a néhány éve használt szer esetében ezer elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, a jelenlegi szereknél százból kettő. Többek között beporzók, lepkék, vízirovarok és a tápláléklánc többi tagja. A vegyszeres irtás ráadásul nemcsak rovarokat pusztít, hanem közvetetten a madárállományt is megtizedeli. Egy-egy nagyobb permetezési hullám után az egyesület rendszeresen kap bejelentéseket, arról, hogy egyik napról a másikra kiürülnek a kertek: elpusztulnak a rigófiókák, cinegék, mert egyszerűen nincs táplálékuk. Ráadásul a kijuttatás során használt hordozóanyagok – például fehérolaj, parafinszármazékok – közvetlenül is károsíthatják a természetet. Kimutatták, hogy a növényzetre ülepedve beborítják a madártojásokat, és megfojtják az embriókat.
A klímaváltozás ront a helyzeten
A nyugat-európai gyakorlatban a szúnyogirtás célzott: folyamatosan monitorozzák a szúnyogbölcsőket, és csak akkor alkalmaznak biológiai szert, ha a lárvák száma átlép egy küszöbértéket. Ezt általában háti permetezőkkel, drónokkal végzik, a munkát rengeteg önkéntes segíti.
Magyarországon ezzel szemben sokszor repülőgépről szórják ki a vegyszert, függetlenül attól, hogy van-e épp jelentős lárvaforrás. A szóvivő szerint ez olyan ez, mintha egy szálkát stílfűrésszel próbálnánk eltávolítani.
Hozzátette, a felmelegedés miatt a szúnyogszezon egyre hosszabb – márciustól akár októberig is tarthat. Ráadásul új, invazív fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog is megjelent, amelyek nappal is csípnek, és kis vízgyűjtőkben is képesek szaporodni. Ezek potenciálisan veszélyes betegségek – például dengue-láz – terjesztői lehetnek. Orbán Zoltán szerint épp ezért lenne még fontosabb a hatékony és fenntartható védekezés. A jelenlegi tömeges rovarirtás azonban nemcsak a szúnyogok ellen hat, hanem minden repülő és vízi rovarra, hosszú távon összeomlással fenyegetve az ökológiai hálót.
Irtsunk vagy ne irtsunk?
Kevés olyan kérdés van, amit az ökológusok és a nem ökológusok eltérőbb módon ítélnek meg, mint a szúnyogirtást.
Hivatalos magyarázat nincs, miért nem áll át az ország a nyugat-európai modellre. A szóvivő szerint az államnak sokkal kényelmesebb és pénzügyileg is „kifizetődőbb” a meglévő, repülőgépes vegyszeres gyakorlat, mint egy országos, szakszerűen működtetett biológiai irtóhálózat kiépítése. „Egy néhány éve megjelent tanulmány szerint a német védett területeken repülő rovarok biomasszája a védett területeken is 75 százalékkal csökkent, részben a vegyszerhasználat miatt. Ott már sok helyen a lakosság biológiai beavatkozást sem engedélyezi, mert egyszerűen nincs mit védeni. Magyarország még gazdag rovarvilággal rendelkezik – de ha nem változtatunk, ezt is elveszíthetjük. Amikor majd rájövünk, hogy mekkora kárt okoztunk, már nem lesz mit megmenteni” – mondta a szakember.
Az árvaszúnyog nem ellenség
Több olvasónk is jelezte, hogy a közelmúltban a Balatonnál hatalmas árvaszúnyog-rajok jelentek meg, élvezhetetlenné téve a part menti kikapcsolódást. Orbán Zoltán elmondta, az árvaszúnyog nem csíp, és a tömeges rajzás a víz tisztaságát jelzi – hasonlóan a dunavirágzás jelenségéhez. Kiemelte, hogy ez egy ökológiai kincs, amiből akár turisztikai látványosság is lehetne. „Olyan, mintha valaki a Balaton vizére panaszkodna, és azt mondaná: tessék leereszteni. Elképesztő hozzáállás” – tette még hozzá.
