Budapesti látogatása során a Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB) is felkereste Szergej Lavrov orosz külügyminiszer – erről Oroszország külügyminisztériuma tájékoztatott a közösségi médiában, míg a magyar közmédia erről nem közölt fotót, de az állami hírügynökség sem említette a látogatást. Az orosz minisztérium azt közölte: a külügyminiszter a bank igazgatótanácsának elnökével, Nyikolaj Koszovval tárgyalt. Az orosz irányítás alatt álló pénzintézet Budapestre költözése és Magyarország által biztosított különleges státusza korábban hazai és nemzetközi kritikákat váltott ki.
Szijjártó Péter Facebook-oldalán is volt fotó a találkozóról, bár a kép szereplőit és a helyszínt nem nevezte meg.
Mint azt a Magyar Hang korábban megírta: arról az egykori szocialista országok által létrehozott pénzintézetről van szó, amelyből az első Orbán-kormány idején még azért lépett ki hazánk, mert Orbán Viktor átláthatatlannak tartotta annak működését. A bankot 2012-ben élesztette újjá Vlagyimir Putyin, a legnagyobb részvényese Oroszország. Magyarország mellett jelentős részvényes Bulgária és Csehország is. Bár a részvények többsége nem Oroszország tulajdonában van, a bank irányításában, mint arra annak Budapestre költözésekor Rácz András Oroszország-szakértő az Indexen felhívta a figyelmet, az elnöknek széles jogosítványai vannak, és a vezető testületek háromnegyedes többséggel hozhatnak döntéseket, így a pénzintézet működésében Oroszország döntő befolyással rendelkezik.
A bankkal szemben a harmadik Orbán-kormány már nem volt annyira kritikus, mint az első. Miután Szlovákia lemondott arról, hogy náluk telepedjen le az egykori szovjet hírszerző hivatalhoz (KGB) is köthető kapcsolatokkal rendelkező pénzintézet, Magyarország – amely 2015 óta ismét a bank tagországa – tárt karokkal fogadta az intézményt. A bank Budapestre költözését hazai és nemzetközi kritikák érték, amelyek arról szóltak, hogy a pénzintézet orosz titkosszolgálatok előretolt helyőrségeként működhet, ezt a bank természetesen cáfolja.
2019-ben Magyarország államközi megállapodásban garantált különleges státuszt a pénzintézetnek. A magyar állam biztosítja a bank igényeinek megfelelő ingatlant és annak biztonságát, igény szerint – a magyar adófizetők forintjaiból – még fel is újítja azokat. A bank épülete, illetve külföldi alkalmazottjai sérthetetlenek, a pénzintézet a működésére vonatkozó bármilyen szabályt maga alakíthat, egyetlen magyar hatóság sem ellenőrizheti tevékenységét, s mindennemű magyar korlátozás alól mentességet élvez. Egyetlen tevékenységét sem kell megfeleltetni a magyar jogszabályoknak, így a könyvelési, engedélyeztetési, regisztrációs kötelezettségnek sem kell eleget tenni. Adót, vámot és semmiféle közterhet nem kell fizetnie. Amennyiben bármely tevékenységéhez magyar hatósági engedélyre lenne szükség, azt úgy kell tekinteni, mintha már meg is kapta volna.
A bank dolgozói – kivéve a magyar alkalmazottakat – és családtagjaik diplomáciai mentességet élveznek. Korlátozás nélkül jöhetnek Magyarországra a pénzintézet érdekeiben eljáró szakértők és tanácsadók, illetve bárki, akit a bank meghív. A magyar hatóságok pedig vizsgálat nélkül adják ki a belépéshez, és az itt tartózkodáshoz szükséges igazolványokat, igazolásokat.
A bank igazgatótanácsának elnöke, Nyikolaj Koszov másfél évtizedet töltött szovjet külügyi szolgálatban, majd vezető beosztásokban dolgozott orosz állami cégeknél. Oknyomozó portálok szerint édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov a múlt század hetvenes éveitől kezdve vezette a KGB magyarországi részlegét, az édesanyja, Jelena Koszova pedig 1949-től szovjet kémként részese volt az amerikai atomtitok ellopásának.
