11 000 m³ betont használnának a Balaton parti lakóparkhoz, helyiek tüntettek Fonyódon
Lakóparképítés ellen tüntettek Fonyódon 2026. október 3-án (Fotó: Olvasónktól)

Fonyód utolsó szabad vízparti területe is beépülhet a Cordia luxus lakóparkja miatt, a Balatontól kisajátított, feltöltött nádas részt átminősítették építési telekké, az önkormányzat évekkel ezelőtt olcsón adta el a területet a beruházónak – ilyen érvekkel tiltakoznak helyi lakók és aktivisták hónapok óta az újabb balatoni lakópark ellen. Szombatra tüntetést szerveztek, mert a korábbi kifogások ellenére gyors ütemben halad a vízparti beruházás.

Már tavaly decemberben elindult a tiltakozás az aHang szervezet (ennek a Magyar Hang hetilaphoz nincs köze) oldalán közzétett petícióval. Ebben civil az aláírók azt kifogásolták, hogy a 8326/5 helyrajzi számú partszakaszt az önkormányzat évekkel ezelőtt nagyon alacsony áron adta el, miután a Balatontól kisajátított, feltöltött nádasrészt átminősítették építési telekké. A helyi szabályozási terv azonban csak 25 százalékos beépítettséget, legfeljebb 7,5 méteres magasságot és üdülőfunkciót enged meg ezen a részen, lakások pedig egyáltalán nem épülhetnének itt. Egy lakópark létesítése átminősítést igényelne, ami ütközik az új Balaton-törvénnyel, hiszen vízparton új lakóingatlan már nem engedélyezhető. A petíció szerzői szerint a beruházás súlyosan érintené a környék természeti értékeit is: Natura 2000-es madárfajok élőhelye kerül veszélybe, köztük a molnár- és füsti fecskék sározója, amely a fészeképítéshez nélkülözhetetlen, és egyben a Balaton természetes öntisztulását is segíti. A területet rendszeresen használja kis- és nagykócsag, valamint jégmadár is, mivel jelenleg egy ritkán bolygatott, csendes partszakaszról beszélünk.

Szombat délután helyiek tüntettek Fonyódon az ügyben: egy résztvevő szerint közel 50 fő jelent meg, de szerinte ennél sokkal többen kifogásolják az építkezést. A tiltakozók szerint az új kormány és a minisztériumok a többszöri megkeresés ellenére teljesen elzárkóztak a segítségnyújtástól és az ügy felülvizsgálatától, az önkormányzat pedig azt állítja, hogy tehetetlen. Az aktivisták szerint a fideszes többségű testület 2023-ban célzottan úgy módosította a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), hogy az üdülőövezetben is engedélyezze a lakóingatlanok építését. Korábban – 2018 óta – hiába próbálta a beruházó engedélyeztetni a beruházást, a kormányhivatal többször is visszadobta a kérelmet, arra hivatkozva, hogy üdülőterületen lakófunkciót betöltő lakás építésre nincs lehetőség. A beruházás ellen tiltakozó lakók szerint 2025. május 31-ig volt hatályban a HÉSZ-módosításnak az a bekezdése, mely szerint meglévő üdülőterületeken a már vegyesen beépült övezetekben lakóépületek is elhelyezhetők (az előírásoknak megfelelően). A beruházó (Cordia) e határidő lejárta előtt mindössze egyetlen nappal, május 30-án nyújtotta be a papírokat, az építési engedélyt pedig 2025. július 31-én már ki is adták. A telket közhasználatú terület határolja, emiatt az önkormányzat, a vízügy, az építtető és a hivatalos szervezetek tudtak csak az engedélyről. A lakosságot nem értesítették, így nem tudtak élni a 30 napon belüli fellebbezési lehetőséggel. (A helyiek azt is kifogásolják, hogy az épület szerintük túllépi a megengedett 7,5 méteres magasságot, mivel 13 méter magas lesz, mindez egy olyan partszakaszon, ahol a maximum építmény magasság 4,5–5 méter.)

A tiltakozók háttéranyaga emlékeztet: a közvetlenül az építési telek mellett a Balatonba folyó Pogányvölgyi-víz a kritikusan elsekélyesedő tó vízutánpótlása szempontjából és más ökológiai szempontokból is lényeges. A szerkesztőségünkbe is eljutott dokumentum szerint „a klímaválság kellős közepén elképesztő mennyiségű, mintegy 11 000 m³ betont terveznek felhasználni a közvetlen vízparton. A fák kivágásával egy mesterséges hősziget jön létre, teljesen elpusztítva a védett madárfajok (kócsagok, jégmadarak, fecskék) eddigi háborítatlan élőhelyét.” A tópartra épített több emeletes lakótömbök tervei itt megtekinthetők.

Időközben a Fonyódligeti lakók nem csak tiltakoztak, hanem – megelőzve az önkormányzatot – elkezdték a partvédelmi köveket visszavinni a helyükre. Egy héttel ezelőtt a helyi aktivisták közül többen Sopronba utaztak a Fertő tó ügyében ott szervezett lakossági fórumra azért, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárának személyesen adják át a petíciójukat a fonyódi beruházás ügyében. A Magyar Hang úgy tudja, a civilszervezet azóta még nem kapott választ a tárcától.

Lakóparképítés ellen tüntettek Fonyódon 2026. október 3-án (Fotó: Olvasónktól)
Lakóparképítés ellen tüntettek Fonyódon 2026. október 3-án (Fotó: Olvasónktól)

Szombaton a több mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország közössége „Kenderföldektől a Balaton jövőjéig” címmel rendezett konferenciát Tihanyban. A rendezvényen természetvédők, döntéshozók és szakemberek közösen gondolkodtak a táj, a Balaton és a közösségek klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelésén, és a tihanyi Kenderföldek mintájából kiindulva kerestek válaszokat a Balaton természetvédelmi, tájhasználati és településfejlesztési kérdéseire.

Cikkünk megjelenését követően a beruházó elküldte a véleményét a helyi aktivisták állításai kapcsán. E válasz hangsúlyozza, hogy a beruházó a fejlesztést a telek megvásárlásakor érvényes szabályozási terv alapján engedélyeztette. A telekre vonatkozó szabályozási terv az adásvétel és az építési engedély kérelem benyújtása között nem változott, a beruházás ennek alapján kapta meg az építési engedélyt. A tervezett épület magasságával kapcsolatban a beruházó véleménye szerint a fejlesztés megfelel minden helyi és országos szabályozásnak. Ennek megfelelően a projekt tartja mind a 25 százalékos maximális beépíthetőségi, mind pedig a 7,5 méteres maximális építménymagassági előírást is – jelentette ki, hozzátéve, hogy az építménymagasság nem egyenlő az épület legmagasabb pontjával (azt, hogy hogyan számítandó a maximális építménymagasság, egy összetett OTÉK definíció írja le). A beruházó  szerint a fejlesztés nem jelenti a terület lebetonozását: az épületet közel négyezer négyzetméteres parkosított zöldterület veszi majd körbe, ahová 36 fát, és közel 600 cserjét ültetnek, és a kivitelezési munka nem közvetlenül a tó partján zajlik. A part menti, szabadstrandként is funkcionáló sávot a jövőben és az építkezés alatt is szabadon használhatják az idelátogatók, sőt,  a cég ezt a terület még bővíti: egy 12-20 méter széles, összesen több mint 500 négyzetméteres magánterületi sávot ígér közhasználatra a saját telkének a Balaton felőli részéből.