A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közölt információk megerősítik azt a korábbi feltételezést, hogy egyetlen repülővel is teljesíteni lehetett volna Szijjártó Péter július végi ulánbátori útját. Ehhez ugyanakkor a külügyminiszter és delegációja a Magyar Honvédség csapatszállítóját, a kormánygépként használt Airbus A319-est (amely az A320-as típuscsaládhoz tartozik), a szintén kormánygép Falcont, valamint az állam A330-as teherszállító repülőgépét is igénybe vette.
Lapunk augusztus 11-én számolt be arról, hogy összesen három gép kellett Szijjártó Péter ulánbátori vizitjéhez. (A 24.hu témával foglalkozó cikke szintén ugyanezen a napon jelent meg.) Mint külügyminisztériumi forrásainkra hivatkozva megírtuk, a külügyminiszter a Magyar Honvédség Airbus A319-esével ment Ulánbátorba és vélhetően a HM Dassault Falcon 7X típusú businesjet-jével térhetett vissza. A látogatás idején a mongol fővárosba repült az állam teherszállító gépe, az Airbus A330-as is.
Az akkori bejelentés szerint Magyarország 33 darab lélegeztetőgépet adományozott Mongóliának, így sejthető volt, hogy ezen eszközök képezték a tehergép rakományát. Csakhogy – ahogy erre előző cikkünkben is felhívtuk a figyelmet – ekkora szállítmány kényelmesen elfért volna az A320-as típuscsaládhoz tartozó A319-es rakterében is. Lapunk emellett arról is értesült, hogy az A319-es üresen, utasok nélkül repült vissza Magyarországra.
Az indokolatlanul nagyszabásúra sikeredett külügyminiszteri látogatással kapcsolatban természetesen a KKM-hez fordultunk kérdéseinkkel, ahonnan érdemi válasz nem érkezett. Ezért, már korábbi cikkünk megjelenése előtt, augusztus 6-án közérdekűadat-igényléssel fordultunk a tárcához, ahol a törvény által meghatározott 15 napos határidőn belül csak annyit közöltek, hogy további 15 napra van szükség a válaszok összeállításához. (Erre egyébként a jogszabály lehetőséget ad.)
A következő kérdéseink voltak:
- 1. Hány utasa volt a miniszter érkezését megelőzően a mongol fővárosba repülő 607, HUAF657 jelű Falconnak Magyarországról Ulánbátorba?
- 2. Mi célt szolgált ez az út?
- 3. Hány utasa volt a 607, HUAF657 jelű Falcon-nak Ulánbátorból Magyarországra?
- 4. Hány utasa volt a Szijjártó Pétert Ulánbátorba szállító 605, CAMEL65 jelű A320-asnak Magyarországról a mongol fővárosba?
- 5. Hány utasa volt a 605, CAMEL65 jelű A320-asnak Ulánbátorból Magyarországra?
- 6. Hány tonnás rakományt szállított a HA-LHU lajstromjelű állami A330-as teherszállító gép a miniszteri látogatást közvetlenül megelőzően Magyarországról Ulánbátorba?
- 7. Mi volt a HA-LHU lajstromjelű A330-as rakománya Magyarországról Ulánbátorba?
- 8. Szállított-e rakományt Ulánbátorból Magyarországra visszatérve a HA-LHU lajstromjelű A330-as? Ha igen, hány tonnát? Kérem a rakomány pontos megnevezését!
- 9. Kérem, gépekre és tételekre lebontva közöljék a három repülőgép mongóliai útjának összes költségtételét és a végösszeget!
A tárca augusztus 27-i keltezésű válasza szerint az Airbus 330-as teherszállító gép rakománya – ahogy azt sejteni lehetett – a 33 darab Mongóliának ajándékozott lélegeztetőgép volt, 5653,5 kilogramm össztömeggel. Bár nem kérdeztük, a tárca közlésre érdemes információnak tartotta, hogy a készülékek három központi klinikára, kilenc fővárosi kórházba és huszonegy megyei központi kórházba kerültek.
Egyetlen, egyébként nagyobb mikrohullámú sütő méretű lélegeztetőgép tömege tehát – legalábbis a KKM közlése szerint – több mint 171 kilogramm volt. Ám még ekkora rakományhoz sem kellett volna külön teherszállító gép. A delegációt kifelé szállító A319-es üres tömege 40 tonna, üzemanyag nélküli maximális felszálló tömege pedig 75 tonna. Azaz 5,6 tonna rakományt akkor is el tudott volna vinni ez a gép, ha mind a 160 ülésen mázsás utasok ülnek.
Megtudtuk továbbá, hogy a Falconnak Ulánbátorból Budapestre tíz utasa volt. Azon kérdésünkre, hogy Budapestről Ulánbátorba volt-e utasa a gépnek, a KKM nem reagált, de kiindulva abból a logikából, hogy amikor volt utas, arról tájékoztattak, így továbbra is az feltételezhető, hogy a repülő üresen ment ki azért, hogy Szijjártót és delegációját dolga végeztével azonnal – tehát az A319-es személyzetének pihenőidejét nem kivárva – haza repítse.
A tárca emellett közölte, az A320-as típusú repülőgépről a „Külgazdasági és Külügyminisztérium nem rendelkezik információval”. Ez utóbbi állítás azért hihető nehezen, hiszen Szijjártó Péter hivatalos Facebook-oldalán közölt fotók és információk alapján a külügyminiszter és delegációja ezzel a repülővel – pontosabban ennek A319-es típusával – utazott Ulánbátorba egy kazáni technikai megállóval. Ezt erősítik meg a korábbi cikkünkben kielemzett légiforgalmi adatok is.
A közöltek tehát inkább megerősítik, mint cáfolják azon értesüléseinket, hogy a külügyminiszter egyik géppel ment Ulánbátorba, a másikkal pedig jött. Így továbbra is valószínűsíthető, hogy a járművek egy-egy utat üresen teljesítettek. Ugyanez lehet igaz a teherszállító gép útjára is, a KKM közlése alapján ugyanis csak Magyarországról Mongólia felé volt rakománya a gépnek. Azaz a tehergép reptetésének egyetlen célja az volt, hogy azokat a lélegeztetőgépeket vigye Ulánbátorba, amelyek a delegációt kifelé szállító utasszállító rakterében is elfértek volna.
A tárca közölte továbbá, hogy a mongóliai utak KKM-nél felmerülő összköltsége 30 285 347 millió forint volt. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy ezen felül más minisztérium, vagy a mongol kormány is finanszírozója volt-e a magyar külügyminiszter ulánbátori vizitjének.
A lapunk által megkérdezett szakértő szerint ugyanakkor kizárt, hogy ennyiből megúszható volt az ulánbátori kaland, a KKM által említett összeg legfeljebb az üzemanyagot fedezhette. Forrásunk, aki egy 320-as gépcsaláddal repülő pilóta, lapunknak név nélkül nyilatkozott. Mint kifejtette, az Airbus „honvédségi csapatszállítója” terheltségtől függően óránként 2-2,5 tonna kerozint éget el. Egy tonna üzemanyag ára kutanként – repülőterenként – eltérő, 700-750 dollár körül van. A Budapest-Ulánbátor út oda-vissza, technikai kitérővel együtt körülbelül húsz óra repülést jelentett, csak az üzemanyag-költség ennek az egy gépnek az esetében (293 forintos dollár-forint árfolyammal számolva) 8-9 millió forint lehetett. Ennél csekélyebb üzemanyag-költséggel lehetett számolni a Falcon esetében, amely jóval kisebb és leszállás nélkül teljesítette a távot, ám jóval nagyobb lehet a szélestörzsű A330-as esetében. De – mint a pilóta fogalmazott – ha a három gép kerozinköltségét összesen 25-30 millió forintra lőjük be, akkor közel járunk a valósághoz.
Ám hangsúlyozta azt is, hogy a repülőgépek üzemeltetési költségét számos tényező megdobja: példának okáért ilyenek a navigációs díjak, a légtér-igénybevételi, repülőtér-használati díjak, a földi kiszolgálással (handling), valamint a gép amortizációjával kapcsolatos kiadások. Ezekkel együtt, típustól függően nagyjából 10 ezer dollár körül van egy kereskedelmi repülőgép rezsióradíja. A három gép esetében összesen ötven óra repülési idővel számolva 146 millió forint körüli összeg jön ki. Állami delegációk látogatása esetén elképzelhető, hogy a fogadó ország átvállalja a helyben keletkező költségek egy részét vagy egészét, így ezek csökkenthették a magyar félnél jelentkező kiadásokat.
