Ugyan a folytatódó Steindl Imre program beruházásai három kórházat is érintenek – a Budai Irgalmasrendi Kórházat, a Budai Egészségközpontot, illetve a Semmelweis Egyetem intézményét –, közülük egyik sem állami. A most elérhető számok egyértelműen azt sugallják, hogy jövőre is intenzíven folytatódhat a betegek „átpréselése” a magánszektorba. A 2025-ös előirányzat ugyanis jövőre nominálisan alig több mint öt százalékkal lesz több. Ennyiből pedig biztosan nem finanszírozhatók az inflációs költségek, a szakdolgozók, orvosok megtartása. Béremelésre az ágazatban legfeljebb a minimálbéren foglalkoztatottak számíthatnak, a korábbi bérmegállapodással 2026-ra kialkudott 13 százalékos minimálbér-emelés vonatkozhat rájuk – írta meg a Népszava.
– Kezdeményeztük, hogy legyen jövőre béremelés a szakdolgozóknak, de jelenleg a költségvetésben ennek semmiféle nyoma nem látszik – így reagált a cikk szerzőjének, Danó Annának a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna, aki emlékeztetett arra: béremelés utoljára 2024-ben volt, és sem idén, sem jövőre nem látszik, hogy lesz forrás bérkorrekcióra. Most a közfinanszírozott egészségügyben körülbelül 92 ezer szakdolgozó van. Az ellátórendszer optimális működtetéséhez legalább még tízezer emberre lenne szükség. A munkáltatók a szabadságokat sem tudják kiadni, mert arra az időre sincs kit a helyükbe állítani. Így akik még ott vannak, a hiányzók helyett is elvégzik a munkát. Óriási a terhelésük, de nem kaphatnak többet a plusz feladatokért, mert arra sincs az ellátóknál plusz bértömeg.
Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, a 2026-ra pedig 4944 forint lett. Ám ez az 5,1 százalékos növekmény az év végére akár el is olvadhat ugyanis a 2025-ös költések biztosan nagyobbak lesznek az előirányzottnál. A kórházak eladósodására már eddig is plusz 96 milliárdot kellett odaadnia a kormányzatnak, ezzel az előző évben felgyülemlett adósságokat rendezték, ám az azóta is újra termelődik. Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak nyilatkozva azt mondta: csupán márciusban 12 milliárddal nőttek a kórházi tartozások.
A Népszava hozzáteszi: bár a javaslat preambulumában a kormányzat még mindig azzal dicsekszik, hogy 2010 óta a jövő évi tervszámokkal megháromszorozza az egészségügyre költött közforrásokat, valójában az ágazat költségkerete a GDP-hez viszonyítva arányaiban csökkent. Ez idei körülbelül 4,2 százalékos arány jövőre egyes becslések szerint mintegy 3,8 százalékra esik. Vagyis a betegek a költségvetési tervezetben szereplő számok alapján nem számíthatnak ugrásszerű pozitív változásra sem az ellátás körülményeiben, sem kezelésekhez való hozzáférésben.
