Káosz, anarchia, botrány, szabálytalan gazdálkodás, valótlan adatok szolgáltatása, korrupció és lopás lehetősége – erős kijelentések ezek, amelyeket a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában tett az Állami Számvevőszék elnöke a magyar egészségügyi intézmények gazdálkodásával kapcsolatban. Domokos Lászlónak a legnagyobb nyári uborkaszezonban, nem sokkal a Fidesz kétharmados győzelme után váratlanul eszébe jutott, hogy a sajtó számára összegezze, mit tapasztalt az Állami Számvevőszék, amikor egészségügyi intézményeket ellenőrzött az elmúlt években. Domokos azt is kijelentette: a súlyos gazdálkodási szabálytalanságok miatt nem is tudhatjuk, valójában mennyi pénz kell az egészségügynek.
Az Állami Számvevőszék minden intézményt, szervezetet, szerveződést ellenőriz, amely közpénzekkel gazdálkodik. Az elmúlt években több nagyobb ágazat átfogó ellenőrzése is lezajlott – ilyen volt például az összes egyetem és főiskola, vagy minden színház ellenőrzése. A mostani esetben azonban nem volt szó arról, hogy az ÁSZ frissen végzett volna az összes megyei kórház vagy például az összes fővárosi szakrendelő ellenőrzésével. Az elmúlt években ellenőriztek egyes kórházakat, rendelőintézeteket, vagy például az Országos Mentőszolgálatot, ám nem mindenhol találtak súlyos szabálytalanságokat, vagy ha igen, nem úgy kommunikálták, ahogy most. Nem csoda, hogy sokan politikai üzenetet látnak a történet mögött. Így van ezzel az orvos-egészségügyi szakközgazdász, Rékassy Balázs is, aki politikai indíttatású kijelentéseknek tartja a Magyar Időkben elhangzott felvetéseket. Szerinte lehet bennük részigazság, biztosan van olyan kórház, ahol nem megfelelő a gazdálkodás. Ugyanakkor általánosításnak és jelentős túlzásnak tartja, hogy ebből bárki is az egészségügy egészének működésére következtessen.
– Ha a kórházigazgatók nevében beszélnék, azt mondanám, ez rágalom, és kikérem magamnak. Amennyiben bármely intézményre igaz, tessék feljelentést tenni! De ilyen súlyos állítást tenni, hogy az egészségügyi vezetőknél a „lopás lehetősége mellett felmerül a korrupcióé is” – ez súlyos kijelentés, amely így csak rombolja a lakosság bizalmát – fakadt ki Rékassy.
Sok esetben azért gazdálkodik rosszul a kórház, mert olyan a struktúrája, szerkezete vagy a körülményei. Az érsebészet vagy egy traumatológiai intézet például ráfizetés, ezzel szemben az invazív kardiológia profitot termel a kórháznak – sorolja a problémákat. Az egyes tevékenységekre – például egy bizonyos műtéttípusra, csoportra – meghatározott összegeket fizet a kórháznak a társadalombiztosítás, de ezt már évek óta nem vizsgálták felül. Azóta sok esetben már többe kerül a beavatkozás, mint amit a tb-től kap rá az intézmény.
Bár az ÁSZ-elnök diplomatikusan nem foglalt állást abban a kérdésben, eleget költ-e az ország az egészségügyre, Rékassy felhívta a figyelmet: az európai országoknál lényegesen – két százalékkal – kevesebbet költünk, hazánk a visegrádi országoktól is le van maradva. Csupán a GDP öt százalékát fordítjuk egészségügyre, ehhez a lakosság saját zsebéből ad hozzá további, a GDP két százalékánál is nagyobb összeget, vagyis összességében az egészségügyi kiadások 37 százalékát magánúton fizetik ki a magyarok.
A Jobbik – politikai szempontból logikus módon – a kórházvezetők mellett állt ki. A kormányzati „hadüzenet” előszeleként értelmezhető nyilatkozat ugyanis az intézményvezetőket vette célba: Domokos László az interjúban vezetőváltásokat is kilátásba helyezett lehetséges megoldásként – persze erről nem ő dönt, hanem az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós.
Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt egykori szakpolitikusa, az MSZP–Párbeszéd árnyékkormányának egészségügyi minisztere az ÁSZ-elnök nyilatkozatát úgy értelmezi, hogy az egészségügy átalakításában Varga Mihály pénzügyminiszter koncepciója kerekedett felül, és kancellári rendszer kialakítását tervezhetik. A pénzügyminiszter nemrég az ATV-ben lebegtette meg annak lehetőségét, hogy pénzügyi felügyelőket helyezne az intézményekhez. Komáromi „nem tudja elképzelni”, hogy rendszerszintűek lennének a gazdálkodási szabálytalanságok. Úgy véli, nem ez, hanem az alulfinanszírozottság teszi működésképtelenné a rendszert.
Rékassy Balázs nem tartja kifejezetten jó ötletnek, hogy külsős, egészségügyhöz nem értő pénzügyi felügyelőket ültessenek rá az egyes intézményekre: – Egyik oldalról megértem az államot, hogy nem akarja egy fekete zsákba önteni a pénzt. De nem hiszem, hogy egy ilyen speciális ágazatban egy kívülről jött pénzügyes rendet tud rakni – mondta Rékassy.
Komáromi úgy véli: ha kevesebb pénz van, mint amennyi szükséges, törvényszerű a hiány és az adósság újratermelése is. Szerinte a kórházakból hiányzó eszközök egyszerűen elfogynak. – Ha egyévnyi vécépapír mennyiségnek a tizedét tudják megvenni, akkor az év maradék részében nem lesz vécépapír. Ezek a valós problémák, na meg a várólisták és az orvoshiány – reagált az ÁSZ-elnök vécépapírról szóló hasonlatára. A számvevőszék vezetője ugyanis a papír példáján ecsetelte, hogy vélekedik az ÁSZ az egészségügyben tapasztalható anomáliákról: – A kórház hatalmas mennyiségben vásárol vécépapírt, de fel sem merül, hogy ezt közbeszerzési eljárásban tegye. Valahogyan kiválasztja a beszállítót, amelyik – a szabálytalan beszerzés miatt – minden bizonnyal jóval áron felül szállítja le az árut. A kórháznál a megérkező mennyiséget elfelejtik felvenni a leltárba. Nyilvántartás hiányában viszont senki nem tudja, mi lett a hatalmas mennyiség sorsa: lehet, hogy az összeset kitették a mosdókba és elfogyott, így többre lenne szükség, de az is előfordulhat, hogy egy részét ellopták – szemléltette az ÁSZ-elnök.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 13. számában jelent meg, 2018. augusztus 10-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 13. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
