Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze csütörtökre, amelyen megszavazták, hogy ha a kormány nem tesz eleget a kérésnek, és nem állítja le a Hajógyári-szigetre (Óbudai-szigetre) tervezett árvízvédelmi rendszer közel 1000 fa kivágásával járó beruházását, a főváros építési tilalmat rendelhet el a területen.
A kormány olyan védműrendszer megépítését tervezi, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. A környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációból ugyanakkor kiderül: a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené a beruházás. Vagyis legrosszabb esetben akár 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát is kivághatnak.
A Sziget Fesztiválnak is helyet adó, egyedülálló természeti adottsággal és régészeti örökséggel bíró terület hasznosítására számtalan ötlet született korábban, de eddig mindig megmentette a szigetet a beépítéstől a Duna: a terület ugyanis teljes egészében hullámtér, amelyet időről-időre elönt a folyó.
A kormány három éve határozott a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia létrehozásáról az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, de egészen tavalyig nem sok minden történt az ügyben. Akkor azonban a kabinet újabb határozatot hozott, amelyben döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított.
A döntés ellen civilek és politikusok egyaránt tiltakoztak. – A Városliget, a Római-part és ferencvárosi kiserdő után újabb fővárosi zöldterületet kell megvédenünk az átgondolatlan pusztítástól. Meg fogjuk védeni a Hajógyári-sziget zöldjét Kiss László polgármesterrel közösen – közölte a Facebook oldalán Karácsony Gergely.
A WWF Magyarország pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában. A tervek szerint a gátakkal körbevett sziget árvíz idején gyakorlatilag olyan lenne, mint egy Dunába mártott lavór, ami önmagában is jelentős árvízkockázatot jelent a szigeten. A gátak építésével a hullámtér olyan mértékben csökken, hogy az árvízszint közel 10 centiméterrel nőne – ez pedig a pesti és budai Duna-parti ingatlanokat is veszélyeztethet – írták.
A sportakadémia végül biztosan nem a Hajógyári-szigeten épül fel, hiszen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július végi bejelentése értelmében a kormány tudomásul vette a kritikákat, és máshol keres helyszínt az intézménynek. Elsőként a Velencei-tó merült fel, a napokban pedig az Mfor még pontosabban kijelölte a területet: információjuk szerint az egykori sukorói kaszinó projekt helyszínén vagy ahhoz közel létesül az akadémia.
A kormány nem először szeretné a saját elképzelései szerint felhasználni Hajógyári-szigetet. Emlékezetes, hogy tavaly májusban, az utolsó pillanatban törölték a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet nem indokolta, hogy „A Római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” elnevezésű, UNESCO-védettségre javasolt helyszínek közül miért került ki a terület. A döntéssel egy csaknem 20 éven át tartó, magyar–német–osztrák–szlovák közreműködésben folytatott tudományos munkát tett tönkre a magyar kormány.
A 32 hektáros sziget régészeti védelem alatt áll. Értékes maradványa a II. század idején, Hadrianus császár uralkodása idején épült, mai napig teljes mértékben fel nem tárt helytartói palota.
A Hajógyári-sziget déli részére a kétezres évek elején kaszinóvárost terveztek. A 400 milliárd forintos beruházás a gazdasági válság hatására azonban megtorpant, a területet, a rajta álló ingatlanokkal együtt a magyar állam 2013-ban 3,99 milliárd forintért visszavásárolta. A helytartói palotát is rejtő földdarabot még korábban, opciós jogával élve vette vissza az állam egymilliárd forintért.
Öt éve a kormányzat eltökélt szándéka volt, hogy feltárják a helytartói palotát, és népparkot hozzanak létre. 2016-ban pedig az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az Óbudai-sziget is a világörökség részévé teszik. Tavaly be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost kapott, az ókori római határvédelmi rendszert hosszú évtizedek óta kutató, arról több (magyar és angol nyelvű) szakpublikációt is jegyző Visy Zsolt személyében. A január 31-én beadott pályázat 1500 kilométeren mintegy 98 helyszínt foglal magában, ebből 65 található Magyarországon. Ebből húzták másfél hónappal az UNESCO szavazása előtt a Hajógyári-szigetet.
Visy Zsolt a világszervezet bakui ülésén elnézést kért a kormány döntése miatt a másik három jelölő tagállamtól és a Világörökség Bizottságtól. A régészprofesszort ezt követően, bár a megbízatása 2020. november 4-ig szólt, 2019. július 5-vel felmentették tisztségéből.
