– A világban depresszió van, de mi, magyarok már szabadok vagyunk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Magyarország valóban jól áll az oltások terén, ami a keleti vakcináknak is köszönhető, hiszen az orosz Szputnyik V, valamint a kínai Sinopharm védőoltásából eddig összesen körülbelül 3,2 millió dózist használtak fel, vagyis nagyjából annyit, mint a Pfizerből. A kívánt átoltottság eléréshez, és a korlátozások feloldásához tehát mindenképpen szükség volt a keleti vakcinákra, a nyilvánvaló előnyökön túl azonban immár jól láthatók azok a hátrányok, amelyekről a kormány mélyen hallgat.
A Szputnyik esetében minőségi probléma alig merült fel. A brazil egészségügyi hatóság (Anvisa) áprilisban ugyan aggodalmának adtak hangot az oltás megbízhatósága kapcsán, a napokban azonban mégis engedélyezték a használatát, zárójelbe téve a korábbi kritikájukat. Mivel a legfőbb szakmai ellenérvnek elsősorban a brazil esetre épültek, az Anvisa által kiadott friss engedély ezeket is jórészt érvényteleníti.
Akadt azonban egyéb kifogás is az orosz vakcina kapcsán. A gyártó februárban tette közzé a 3-as fázisú klinikai tesztek eredményét a The Lancet című tekintélyes orvosi szaklapban, három hónapra rá ugyancsak a Lancet hasábjain több neves tudós komoly kritikát fogalmazott meg, levelükben az orosz gyártó hiányos adatközlése mellett a klinikai vizsgálatok ellentmondásaira is felhívták a figyelmet.
Az orosz védőoltás mellett szól ugyanakkor, hogy immár több mint hatvan országban alkalmazzák, és az eredmények mindenhol meggyőzőnek tűnnek, Magyarország mellett Szerbiában és San Marinóban is rendkívül hatékonynak bizonyult a vakcina, déli szomszédunk még a gyártásba is beszállt. Mindezek ellenére sem az Egészségügyi Világszervezet (WHO), sem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nem hagyta jóvá az alkalmazását eddig. Ami jelentősen megnehezíti az utazók dolgát. A tervek szerint júliusban induló uniós védettségi igazolványban feltüntetik a vakcina típusát, és bár az igazolványt mindenki megkaphatja, akit beoltottak, de az EU tagországai csak az uniós engedéllyel rendelkező oltóanyagokat kötelesek elfogadni. Dönthetnek úgy, hogy a kínai vagy az orosz védőoltást is elismerik, de több ország máris jelezte, hogy ragaszkodik az EMA engedélyéhez.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban szamárságnak, kormányának több tagja pedig a „balliberálisok vakcinaellenességének” nevezte a hírt, mely szerint a keleti vakcinákkal beoltottak nem utazhatnak szabadon külföldre, a nyári szezonhoz közelítve a fentiek ismeretében mégis úgy tűnik, hogy az orosz védőoltás 1 millió embert hátrányos helyzetbe hoz itthon. S bár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több országgal megállapodott már a védőoltások kölcsönös elfogadásáról – legutóbb Ciprussal –, ezt eddig alig tucatnyi esetben sikerült elérni, ráadásul a legtöbb helyen feltételekhez kötik a szabad – teszt vagy karantén nélküli – beutazást. És ha a határon sikerül is belépni esetleg, gyakran előfordul, hogy szállást már nem tud foglalni az ember, mivel a hotelek ragaszkodnak az adott országban elfogadott vakcinákhoz.
Az engedélyekre pedig akár még hónapokig is várhatunk. Markus Söder bajor miniszterelnök sürgeti ugyan a hatóságot, ám a hírek szerint az EMA leghamarabb szeptemberben bólinthat rá az orosz vakcinára. Ez azért is jelzésértékű, mert korábban június elejére ígértek döntést. Tekintve, hogy a Szputnyikot immár három hónapja vizsgálják, és az eddig jóváhagyott oltóanyagoknak lényegesen rövidebb idő alatt kiadták az engedélyt – az AstraZeneca esetében például a gyártó január 12-én adta be kérelmét, és az EMA január 30-án már zöld utat is adott a brit-svéd oltóanyagnak –, sok jóra nem számíthatunk. Ahogy a WHO esetében sem, a gyártó – szükségszerűen optimista – információi szerint a szervezet „néhány hónapon belül” hagyhatja jóvá az orosz vakcinát.
Jelen állás szerint tehát a Szputnyik V-vel oltott magyar utazók a legtöbb esetben kénytelenek lesznek PCR-tesztet, és annak angol vagy az érintett ország nyelvére lefordított igazolását is magukkal vinni. Mivel ugyanerre az EMA által elfogadott oltóanyagot kapott magyaroknak jellemzően nem lesz szükségük, szerettük volna megtudni, hogy az állam miként kompenzálja az orosz vakcina miatt hátrányba került állampolgárait. Kérdésünkre azonban sem az operatív törzs, sem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem válaszolt.
Bahreinben már Pfizert kapnak a korábban Sinopharmmal oltottak
A kínai Sinopharm vakcinája kapcsán a turisztikai mellett egészségügyi problémák is felmerülnek. Hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy a kínai vakcinával oltottak esetében nem mindig alakult ki megfelelő védelem. A WHO engedélye után a magyar kormány ugyan triumfált, a világszervezet azonban korábban figyelmeztetett, az oltóanyag feltehetően a 60 év alatti egészséges emberek számára megfelelő – itthon azonban főként az idősek kapták ezt a típust.
A WHO kételyeit támasztja alá az is, hogy Bahreinben például a Sinopharm vakcinájával oltottak közül a koruk vagy egészségi állapotuk miatt veszélyeztetettek harmadik dózist kapnak, de nem a kínai szérumot, hanem Pfizert. Magyarországon egyelőre nem került szóba az esetleges harmadik dózis, holott egyre több esetben derült ki, hogy a kínai vakcina nem ad megfelelő védelmet.
Már egy Facebook-csoport is létrejött azok részvételével, akiknél a Sinopharm hatástalannak bizonyult. – Nem oltásellenesek vagyunk, hanem aggódunk a szüleink miatt – mondta a 24.hu-nak a csoport egyik adminisztrátora. Az ügyben több minisztériumnak írtak, de Orbán Viktort és Müller Cecíliát, valamint számos, a tudomány területén tevékenykedő kutatót felkerestek, hogy segítséget kérjenek a Sinopharmmal oltott, immunitást mégsem szerzett emberek problémáinak megoldására. Megkeresésükre több szakember is támogatóan reagált, és hangsúlyozták, követeléseik jogosak. Pusztai Erzsébet infektológus egyetértéséről biztosította a kezdeményezést, ahogy Rusvai Miklós víruskutató is indokoltnak tartja a kéréseiket, de támogatja őket Duda Ernő virológus is, ahogy sok sikert kívánt az ügyükhöz Kemenesi Gábor víruskutató is.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere május elején jelentette be, hogy átfogó vizsgálat indul a vakcinák hatékonyságának megállapítására, ám az azóta eltel közel egy hónapban nem érkeztek hírek a kutatásról. Pedig szerencsés lenne tisztában lenni vele, hogy az idősebb korosztály esetében szükség lehet-e egy harmadik dózisra, vagy egy újabb oltási ciklusra (tehát két újabb oltásra egy másik vakcinából).
– A Sinopharm típusú, azaz inaktivált kórokozót és adjuvánst tartalmazó vakcinákról – ilyenek például a szezonális influenzaoltások – jól ismert, hogy idősebb emberek jelentős részében nem váltanak ki hatásos védettséget. Mivel nálunk 60 év felettieket is oltottak Sinopharm vakcinával, nem meglepő, hogy viszonylag sok olyan honfitársunk van, akinél ez a jelenség megfigyelhető – mondta a Magyar Hangnak Duda Ernő immunológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora.
A tudós hangsúlyozta, hogy akinek – az oltás típusától függetlenül – nem alakult ki hatásos védettsége, annak szüksége lesz egy újabb oltási ciklusra egy másféle vakcinával, tehát nem egy oltásra. A brit és izraeli tapasztalatok alapján tudjuk, hogy ezek aránya viszonylag alacsony a vektor- és az mRNS alapú vakcinák esetén, tehát főleg az idős, Sinopharm vakcinával oltott embereket kellene módszeresen tesztelni, és szükség esetén oltani. A nyári hónapokban ezt országosan meg kellene ejteni, hogy a vírus őszi terjedésére az ő védettségük is kialakulhasson – fogalmazott Duda Ernő.
A kínai vakcina esetében aggodalomra ad okot a kormány nemrégiben nyilvánosságra hozott újabb táblázata, amelyből kiderül, hogy a Sinopharmmal oltottak körében sokkal magasabb a halálozási arány, mint a más vakcinát kapottak esetében. A kommentár nélkül kiadott adatsor persze nem bizonyító erejű, hiszen sem a páciensek életkorát, sem az egészségügyi állapotát nem tüntették fel, így ez legfeljebb csak utalhat a kínai vakcina problémáira. Több szakember mindenesetre Duda Ernőhöz hasonlóan az oltási stratégia felülvizsgálatát sürgeti.
A társadalmi és szakmai aggályok ellenére a kormány hosszútávon tervez a kínai oltással. Bejelentették, a jelenleg építés alatt álló Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is, ami „nagy stratégiai előnyt jelent majd az ország számára”. Később kiderült, nem csupán a kínai védőoltást, de Szputnyik V-t is gyártanak majd a debreceni üzemben.
A keleti vakcinákról a gyártásról szóló híreken kívül semmi egyebet nem hallani a kormánytól. Ennek oka nyilvánvalóan az oltási program eddigi sikerkommunikációjában keresendő. A fent vázolt problémák megoldására irányuló döntések ugyanis a bajok elismerését jelentenék, ami a belerondíthatna a tévedhetetlenség az elmúlt bő egy évben különösen cinikus módon épített mítoszába. Kásler Miklós ugyanis nemrég megmondta, hogy a kormány minden döntése helyes volt a járvány során, vagyis a keleti vakcinákkal is minden a legnagyobb rendben.
Nem mindenki vár ugyanakkor a kormány lépésére. Több olvasónk is jelezte, hogy mivel a Sinopharm két dózisa után elvégzett antigéntesztje siralmas eredményt hozott, külföldön – elsősorban Romániában – kértek harmadik oltást, főként Pfizert.
