A kormányzati propaganda egydimenziós térben akarja értelmezni az iszlám világot

A magyar kormánypárt az emberek félelmére hat, amikor a muszlim emberek ellen uszít, közben pedig kiradírozza a kritikai gondolkodást, mindezt áltudományos módszerekkel támasztja alá. A Magyar Hangnak elemezte a muzulmánok hazai megítélését Fodor István iszlámkutató.

A kormányzati propagandaoldalakon található, az iszlámmal foglalkozó cikkekhez kapcsolódó olvasói kommentek megdöbbentők. Meghatározó részük folyamatosan ismétlődő, megvető gyűlölettel átitatott lózungokkal és klisékkel van tele. Így például visszatérő gondolat a merénylet „szemet szemért” elv alapján való legitimálása. A kommentek jelentős részéből látható, hogy sokak fejében a muszlimok az ISIS, azaz az Iszlám Állam harcosaival egyenlőként jelennek meg. Ez megint csak az ellenérzések vélt indokoltságát és szükségességét alapozza. A toposzként rögzült civilizációk harcáról és az összeesküvés-elméletekkel átszőtt polgárháborús interpretációkról is láthatunk bejegyzéseket – mondta a Magyar Hangnak Fodor István iszlámkutató, akitől a március 15-ei, új-zélandi merénylet után kértünk interjút. A szakértőt az iszlám magyarországi megítéléséről is kérdeztük.

A legprimitívebb ösztön

– Korábban az a mondás járta, hogy hazánk 10 millió fociszakértő országa, ma már kiegészíthetjük azzal, hogy 10 millió iszlámszakértő országa is lettünk. Az ellenségképző narratívát a Fidesz egy roppant szisztematikus rendszerben építette fel, amelynek egyik fő eszköze a széles értelemben vett média. Az iszlámot és a muszlimokat úgynevezett zárt nézetekben közelítik meg, előítéletekkel, egybemosással és leegyszerűsítésekkel operálnak, ezek által igen negatív tükörben interpretálják a témát – mondta a vallástörténész.

Az alkalmazható ellenségkép kialakításának elmélyítését az ember legprimitívebb ösztönének befolyásolásával igyekeznek elérni. Ez pedig a félelem, amelyet gyűlölettel vegyítve könnyen fel lehet erősíteni, így jutunk el az értelmi és érzelmi vaksághoz. Erről egyszerűen meg lehet győződni az online térben zajló kommunikációt vagy akár a hétköznapi beszélgetéseket figyelemmel kísérve.

Hazánkban igen alacsony lélekszámban élnek muszlimok, akiknek egyelőre aligha kell tartaniuk erőszakos fellépéstől. A becslések eléggé eltérők, a legalacsonyabb tipp szerint 4-5 ezren, míg a legmagasabb szerint 40-50 ezren követik Magyarországon az iszlám tanításait. Többségük stabil egzisztenciával rendelkezik, a felső- vagy a középosztályba sorolhatók, teljes mértékben a társadalom részét képezik. Országunkban és Kelet-Közép-Európa egyes államaiban tehát úgy tudtak előretörni a szélsőségesen iszlámellenes vagy iszlamofób tendenciák, hogy gyakorlatilag láthatatlanok a helyi muszlimok – így Fodor István.

Ál-kutatóintézetek a magyar médiában

Klisékre építő leegyszerűsítésekkel és a tudományos eredményeket, értelmezéseket figyelmen kívül hagyó módon operálnak a hatalomhoz közeli médiumok képviselői, ugyanakkor nehéz lenne vitatni azt, hogy a saját szempontjukból eredményesek. A nem kormánypárti médiumok kicsiny létszáma és korlátozott mozgástere miatt nincs számottevő mértékű befolyásoló erejük. Mint mondta, rendkívül károsak a témával foglalkozó ál-kutatóintézetek, amelyek létrejöhetnek felülről és alulról szervezve is.

– Az előbbi során látni kell, hogy amikor egy autoriter hatalom felépíti a saját, egydimenziós térben mozgó világértelmezését, akkor annak hiteles alátámasztására megpróbálja a tudományosság köpenyét is magára húzni. A laikus közönség felé úgy tálalja narratíváját, hogy a „tudomány” is ezt képviseli, ergo fekete-fehér tényekről beszélünk. Az ál-kutató intézetek működésbe lépésének másik forgatókönyve az alulról szerveződés. Ez azt jelenti, hogy például egy természettudományok terén valamennyire jártas személy saját érdeklődéséből elolvas pár iszlámmal foglalkozó írást, amelyek alapján megkreálja a saját nézetrendszerét, majd ezt elkezdi propagálni. Mindezt úgy, hogy a témában nincs kutatói háttere, nem ismeri a módszertant, nem ismeri a kutatandó terület nyelveit, elsősorban az arabot. Nincs nyomon követhető tudományos jelenléte, csak leegyszerűsített, fekete-fehér, sematikus válaszok. Az ilyen áltudósok elképzelése szerint csak statisztikával meg lehet magyarázni egy ezer meg ezer arccal rendelkező világvallást. Árulkodó, hogy az iszlámmal, a muszlimokkal kapcsolatos témák szakértésére számos kormányközeli médium hív meg álszakértőket.

Könnyen cáfolható

Fodor István kiemelte, az aktuális autoriter hatalom olyan rendszert épített ki, amely markánsan körülírt gondolati karanténba zárta magát, és ebből nem enged. Csak egyféle, uralkodó nézet kaphat legitimációt, minden mást károsnak bélyegez. A már jól ismert két tábor koncepcióját láthatjuk, vagyunk „mi” (a megfontoltak, a jók, az előrelátók), és vannak „ők” (a megzavarodottak, a tévelygők, a dekadensek), és ezek között egyáltalán nincs átmenet.

Ezzel a narratívával az egyik fő probléma az, hogy nem ismeri a szürke zónákat, hiszen nincs köztes pont. A migráció szerinte egyébként is rendkívül bonyolult szó, mesterséges, mivel egy óriási gyűjtőfogalom. A kurrens hatalomhoz közeli szószólók úgy közelítik meg, hogy valaki vagy csak teljes mértékben támogatni, vagy csak elutasítani tudja a jelenséget. Így jönnek létre a bevándorláspártiak és -ellenesek. – A probléma abban rejlik, hogy sok emberből egyszerűen kiradírozták a kritikai gondolkodást, érzelmektől túlfűtve, leegyszerűsítve szemlélik a világot.

ISIS-párhuzam

Az ISIS fegyveres fronton, azokon belül is a magterületein egyértelműen elvesztette dominanciáját. Mostanra felaprózódott a fegyveres szárny, elszóródva védekeznek a még irányításuk alá tartozó kevéske területen. Ugyanakkor keletebbre fordultak, Ázsia egyes területein igyekeznek kiépíteni állásaikat. A mentális frontokon azonban közel sem ért véget a küzdelem. Az ISIS igazi fenyegetése: az ideológiája egyáltalán nem tűnt el. A modern világban sok bevándorlócsaládból származó fiatal küzd identitásválsággal, őket könnyedén meg tudja szólítani a terrorszervezet. Egyértelműen a félelemből táplálkozik, a fiatalok érzéseire hat. Terrorcselekményeiknek nemcsak a gyilkolás és a megfélemlítés, hanem a toborzás is a célja.

Az iszlámra hivatkozó, ugyanakkor annak tanításaival teljesen ellentétes gyilkosságok megerősítik a szélsőséges nézeteket Európában és persze az Egyesült Államokban is, amely következtében sokan a helyi muszlimokat azonosítják a terroristákkal, így őket még inkább kirekesztik a társadalomból. Egyre gyakoribbak a muszlimokat is érintő gyűlölet-bűncselekmények: letépik a nők fátylát, ártatlan muzulmán gyerekeket bántanak. Mindezek miatt a fiatalokat jóval könnyebb a szélsőségek irányába terelni a még ki nem alakult identitásuk miatt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/15. számában jelent meg, 2019. április 12-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/15. számban? Itt megnézheti!