Tüntetés a Kossuth téren, patthelyzet a Lánchídon
Rendőrök és tiltakozók várakoznak a Lánchíd budai hídfőjénél (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)

Csütörtök délután három órára hirdetett tüntetést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Kossuth térre a gyülekezési jog korlátozása elleni tiltakozásul. A demonstráció végeztével Hadházy Ákos bejelentette, hogy nem lesz hídfoglalás, csak elsétálnak a Margit-szigetre. A momentumosok a Karmelita felé vették az irányt, de a rendőrök útjukat állták.

Hadházy hetek óta tartó tüntetéssorozatának helyszíne eddig az Erzsébet híd és környéke volt, a rendőrség azonban már nem engedélyezte ott. Ezt követően a politikus megszavaztatta követőit és az Országgyűlés épülete előtti tér győzött. Tudósítóink három óra után azt jelentették a helyszínről, hogy a demonstrálók még érkeznek, nagyon meleg van, sokan igyekeznek árnyékba húzódni. Hadházy Ákos belengette, hogy ezúttal is lehet hídfoglalás, a rendőrség azonban úgy reagált arra, hogy az jogellenes lenne.

Tüntetők a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)
Tüntetők a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)

Negyed négykor Hadházy Ákos rövid bevezetőt mondott a színpadról, arról beszélt, hogy sokan kérdezik, hogy meddig fogja még csinálni, de amíg ilyen gyönyörű időben, május elsején, ennyien eljönnek, pedig annyi gyönyörű dolgot csinálhatnának, addig nem hagyhatja abba. Bejelentette, hogy jövő kedden a Ferenciek terén jön a folytatás, ma pedig sok fontos beszéd lesz. A műsorvezető ezt követően közölte, hogy az első felszólaló Orbán Viktor – amikor még hitt a demokráciában. Majd bejátszották egy régi beszédét az orosz agresszióról.

A legszégyenletesebb alaptörvény-módosítás

Utána Majtényi László volt adatvédelmi biztos következett. Azzal kezdte, hogy van értelme ide eljönni, és erről fog beszélni, hogy miért. A szabadságszerető magyaroknak két nagy csoportja van ma – mondta –, az egyik mindenek előtt megszabadulást szeretne az Orbán-rendszertől. Másik viszont ezen túl felszabadulást is szeretnének – tette hozzá. Azt mondta, hogy sokak szerint előbb az Orbán-rendszertől kell megszabadulni és utána elég gondolkozni azon, hogy mi legyen. Szerinte viszont már most végig kéne gondolni, hogy milyen országot szeretnének. Úgy látja, hogy a szabadság az, ami ezt a két tábort összeköti, és nem állítja egymással szembe. „Azért vagyunk itt, hogy demonstráljuk, hogy nem mondunk le a szabadságunkról, hanem vissza akarjuk venni azt. Visszavesszük a szabadságunkat” – fogalmazott. Szerinte ennél szégyenletesebb alaptörvény-módosítás még nem volt, mint ez a 15, a Mi Hazánk programpontjainak alaptörvénybe iktatásával. Ez az egész magyar jogrendszert tiporja sárba – tette hozzá. A gyerekeket megillető védelemről szóló mondat nem egy jogi szöveg, nem lehet tudni, mi a jogi értelme, de ezzel meg lehet akadályozni tüntetéseket – mondta. 

Tudósítóink pártzászlók közül eddig csak momentumosakat láttak. Miközben az Alkotmánybíróság a legmagasabbra a kommunikációs jogokat helyezte (köztük a gyülekezési jogot, emberi minőséget), de ezt a rendszert ez a módosítás teljesen lerombolja – mondta Majtényi László. 

Tüntetés a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)
Tüntetés a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)

Kakas Mátyás lépett Majtényi után színpadra, akit magyar fiatalként konferáltak fel. Elmondta, hogy büszke akar lenni arra, hogy magyar. Szereti ezt az országot, mert itt született, és „ez a nyomorult kormány ezt akarja szétzúzni”. De nem hagyjuk – mondta. „Szabadság, szeretet és tisztesség, ezt jelenti magyarnak lenni. Nem vagyunk hazaárulók azért, mert szabadon akarunk szeretni, vagy mert ragaszkodunk a jogainkhoz. Jogunk van ahhoz, hogy összegyűljünk és ünnepeljünk” – fogalmazott. Nem hagyjuk – skandálta végül.

Tudósítóink szerint talán kétezren lehetnek. Bejátszottak Mácsai Páltól egy ATV-s interjúrészletet. Munkatársaink Lendvai Ildikót is felfedezték. A színpadon egy érettségiző diák, Mayer Bendegúz következett. Elmondta, hogy hisz a demokráciában, ezért itt kell lenniük. Egy idős nő rosszul lett – jelentették tudósítóink, de gyorsan érkezett a segítség.

Tüntetők a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)
Tüntetők a Kossuth téren 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)

Fellépett egy olyan tüntető is, akit már megbírságoltak, mert a gyülekezési jogát gyakorolta, Nyerges Illés. Elmondta, hogy megírta a rendőrségnek, hogy nem várt elítélése esetén büntetését a politikai foglyok között szeretné leülni, de vállalja közérdekű munkában a Karmelita lebontását, vagy zebragondozást is. A KRESZ megsértésére hivatkozva kapott akkora büntetést az Erzsébet hídi tüntetésen, mint ha többszörösen átlépte volna megengedett sebességet – mondta.

Hadházy Ákos: Én többet nem fogok itt tüntetni

Nagy Bandó András hangüzenetet küldött, melynek elején poloskaként jelent meg a képernyőn. Nagy Zsolt színész következett, először mindenkit arra kért, hogy forduljon körbe, mutassa meg magát a kameráknak. Itt az ideje felnőtté válni – mondta. „Ennyien vagyunk most, akik merjük vállalni az arcunkat és a felelősséget” – fogalmazott. Mindenkit önvizsgálatra, felelősségre intett. Eddig is itt voltam és itt is leszek, és vállalni fogom az arcomat – ígérte, majd felkonferálta Hadházy Ákost.

Császár Attilát, az M1 riporterét közben tüntetők vették körbe, vitáztak vele, propagandistázták, kérdezték, hogy tud tükörbe nézni.

Tudom, hogy nem vagyunk jó helyen, mert ez egy üres ház. Nem most üres, már rég kiüresítették. Én többet nem fogok itt tüntetni, az biztos – kezdte Hadházy Ákos. „Én nem fogom abbahagyni, addig amíg ezt a törvényt nem vonják vissza, én minden kedden 5 órakor ott leszek a Ferenciek terén” – ígérte. Ha a „pintérség” tudomásul veszik akkor tüntetésként, ha nem, akkor sétálni fogunk Most engedélyezték. Ha sokan leszünk, nyilvánvalóan nem férünk el, és lezárjuk a hídhoz vezető utat, vagy a rendőrség teszi majd azt – mondta.

Szerinte akik nincsenek itt, azért nincsenek, mert elhiszik a szakértőknek, hogy nem lehet elérni, amit szeretnének. A szerb diákok sikerével érvelt emellett. „Nem csak a gyülekezési törvényért vagyunk itt, a szabadságunkért vagyunk itt” – fogalmazott. Hozzátette, a gyülekezési törvény, csak egy lépés, egy pillanat. Szerinte a kérdés nem az, hogy most kifullad-e a tüntetés, hanem az, hogy kifullad-e a tüntetés, ha elcsalják a választást, vagy ha elvisznek egy ellenzéki vezetőt. „Aki itt van, az a szabadságunkért van itt” – fogalmazott. Ha abbahagyjuk, akkor minden, amit csináltunk eddig, az csak a Fidesznek lesz jó, de addig nem – tette hozzá. Szerinte ha ez a Fidesznek lenne jó, miért tiltotta volna be? Nem tudok úgy élni, olyan országban, ahol használják a kínai típusú megfigyelést – mondta. „Nem tudom abbahagyni, nem fogom abbahagyni, minden kedden ki fogok menni” – ismételte, hozzátéve, „amíg Önök közül néhányan kijönnek velem”. Arról is beszélt, hogy ne várjanak színpadot, kivetítőket, beszédeket, legyenek ott akár némán is. „Amíg ketten leszünk, én ott leszek” – ígérte. Majd üzent a momentumosoknak: Ha kevesen vagyunk és úgy zárunk le hidat, az kontraproduktív is lehet. „A mai nap nem fogunk hidat lezárni, nem vagyunk elegen hozzá” – mondta, de azt kérte, hogy együtt sétáljanak ki a Margit-szigetre, mert ott van a pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének egy sátra, szolidaritásból menjenek oda. Ezt követően bejelentette, hogy a gyűlésnek vége.

Ezt követően a színpadon mégis folytatódott a műsor, a momentumosok pedig elindultak molinó mögött a Karmelitához, ott van Tompos Márton, Bedő Dávid, Lőcsei Lajos is. Tudósítónk becslése szerint talán 200-an indulhattak el velük. Útközben azt skandálták, hogy „Mocskos Fidesz”, a „gyülekezés alapjog”. A rendőrök nem állították meg őket, ráfordultak a Lánchídra. A rendőrök azonban lezárták az úttestet a budai hídfőnél, igyekeztek bemászni az emberek a járdára és úgy továbbmenni, de hiába, őket sem engedték el. Csalódott turisták közben visszafordultak Pest felé. Később azonban a pesti oldal felé vezető utat is rendőrök állták el, és igazoltatásba kezdtek. Egy ember megtagadta az igazoltatást, őt előállították. Nagy volt a rendőri készültség a híd pesti oldalán is.

Néhányan végül eljutottak a Belügyminisztériumig, amelyre kiakasztották az uniós zászlót.

Rendőrségi járművek sorakoznak a pesti oldalon (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)
 

Tüntetők a Lánchídon 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)
Tüntetők a Lánchídon 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)

A tömeg másik fele a Margit-sziget felé vette az irányt, kollégánk szerint háromnegyed hatkor közelítették meg a hidat, majd a járdáról lelépve előbb csak egy sávot, majd többet is elfoglaltak séta közben, de csak az úttest egyik felét, és úgy sétáltak a sziget felé. Majd újra is indult a forgalom.

Tüntetők a Margit-hídon 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)
Tüntetők a Margit-hídon 2025. május 1-jén (Fotó: Magyar Hang/Nyéki Martin)