A Fidesz a tudomány, az oktatás és a kultúra területén egyaránt folytatja eddigi politikáját. Úgy látják, hogy az elmúlt 12 évben kiépített gazdasági és politikai hatalmukat ily módon tovább erősíthetik – erről is beszélt lapunknak Kunhalmi Ágnes, aki ismét az Országgyűlés kulturális bizottságában dolgozik majd alelnökként a most indult ciklusban. A 18 fős testületben 12 tagot a kormánypártok adnak, míg az ellenzékiek 6-an lesznek: 2 MSZP-s, 2 momentumos, 1 DK-s és 1 Mi Hazánk-os.
– Pósán László egyetemi tanárrá történt kinevezése nagy vihart kavart a hazai tudományos életben. Az, hogy ő lett a kulturális bizottság elnöke, mit jelez a bizottság következő négy éves munkájára vonatkozóan?
– Pósán László egyetemi tanárrá történő kinevezését nem kívánom minősíteni, ez nem egy ellenzéki politikus feladata, hanem a tudományos életé. Abból, hogy ismét ő lett a kulturális bizottság elnöke, nem vonok le semmilyen politikai következtetést. Egyébként is a Fidesz tudományos, oktatási és kulturális politikai irányvonalát a miniszterelnök és közvetlen környezete határozza meg, ezért a bizottsági elnök személye nem döntő jelentőségű kérdés.
– Bőven kisebbségben lesz az ellenzék, ilyen arányok mellett mire számít, hogyan működhet a testület?
– A NER-ben mind a parlament plenáris ülésein, mind a bizottságok munkájában a Fidesz politikája érvényesül, szakmai viták helyett a kulturális bizottság tevékenységét is ez jellemzi. Arra számítok, hogy a testület működésében sem lesz érdemi változás, az folytatódik, ami az elmúlt években.
– Milyen koncepciók alapján vág neki a bizottsági munkának?
– A kulturális bizottság alelnökeként is az MSZP és a demokratikus ellenzék oktatási minimum programját képviselem. Alapvető célom az, hogy alternatívát állítsak a Fidesz oktatási és kulturális politikájával szemben, hangsúlyozzam a modern demokratikus, esélyteremtő oktatási rendszer megteremtésének jelentőségét, szerepét a társadalmi felemelkedésben és a gazdasági hatékonyság növelésében. Véleményem szerint szakítani kell az elavult, XIX. századi porosz oktatási modellel, a készségfejlesztésre kell koncentrálni összekapcsolva azt a lexikális tudással. A kultúra területén is a minél szélesebb hozzáférést, a demokratizálást tekintem meghatározó jelentőségűnek, képviselve azt a nézetet is, hogy az állam finanszírozóként sem szabhatja meg annak tartalmát. Tudom, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében ezt most szinte lehetetlen megvalósítani, ez azonban nem tántorít el attól, hogy rendszeresen hangoztassam az oktatás és a kultúra területén is a változtatás szükségességét.
– Négy éve, az akkori újabb fideszes kétharmad után sokan arra számítottak, hogy konszolidáció következik a kultúra területén, és véget ér a területszerzés. Ehhez képest számos nagy vihart kavart üggyel találkoztunk (MTA, SZFE, Demeter Szilárd térhódítása, Meseország mindenkié című mesekönyv ügye, az örökségvédelmi rendszer teljes leépítése, Liget-projekt). Most a negyedik kétharmad ismeretében mire számít? Folytatódhat a kultúrharc? Mi vár a kulturális életre a következő négy évben?
– Azok közé tartozom, akik négy évvel ezelőtt sem számítottak arra, hogy konszolidáció következik be és véget ér a területszerzés. A CEU ügye már akkor is jelezte, hogy a kultúrharc megszűnése nem tűnik reális feltételezésnek. Most is úgy látom, hogy a Fidesz a tudomány, az oktatás és a kultúra területén egyaránt folytatja eddigi politikáját. Vezető politikusai ugyanis hisznek abban, hogy a világban konzervatív forradalom zajlik, s ennek megfelelően kívánják átalakítani az emberek gondolkodását, értékrendjét, ideológiai beállítottságát. Úgy látják, hogy az elmúlt 12 évben kiépített gazdasági és politikai hatalmukat ily módon tovább erősíthetik. Véleményem szerint azonban az uniós tagállamok többségét nem a gondolkodás konzervatív forradalma jellemzi, hanem a progresszív, szociális és zöld baloldali irányzatok erősödése, amit az elmúlt hónapokban lezajlott választások eredményei is bizonyítanak. A kultúrharcot ugyan feleslegesnek tartom, de a jelenlegi körülmények között vállalom az előbb említett progresszív irányzatok képviseletét.
