A Kúria elnöke visszacsap
Varga Zs. András, a Kúria elnöke (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Hosszas levélben válaszolt az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Varga Zs. András. A Kúria elnöke a kiszivárgott újévi köszöntőjére érkezett kritikákra reagált – több mint 16 ezer karakterben, amelynek lényegét a hvg.hu ismertette.

A lap újságírója, Serdült Viktória emlékeztet arra: a kúriai elnök újévi üzenetében gyakorlatilag megfenyegette azokat a bírókat, akik bírálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást, és azt is elismerte, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek, vagyis nagyobb fizetésemelést kaptak a kormánytól, méghozzá „nem ingyen”. Emiatt aztán nemcsak az OBT akadt ki, hanem a köszöntőt közleményben bírálta Senyei György, az OBH elnöke is, aki szerint a köszöntő „az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen”.

Az előzményekről: tavaly november 20-án a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosít a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. Több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen. Szerintük zsarolás történt, a kormánnyal kötött alku sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Válaszában Varga Zs. megdöbbenését fejezi ki „a közlemény formájában történő üzengetés miatt”, és kiemelte, hogy a levelében megfogalmazott véleményét már többször is kifejtette. A Kúria elnöke azt is tagadja, hogy a kormánnyal megkötött megállapodást titokban készítették volna elő, vagy hogy az bármilyen mértékben is érintené a bírói függetlenséget. Mint írta, annak tartalma mindvégig ismert volt az OBT és Magyar Bírói Egyesület előtt, ezért sem volt indoka, hogy bárki a bírók tiltakozására buzdítson. A megállapodás alkotmányos, törvényes, indokolt volt, ilyenként Magyarország, a jogkereső polgárok, a bírók és igazságügyi alkalmazottak érdekét szolgálta – írta. Visszautasította ugyanakkor azt, hogy bárkivel szemben jogkövetkezményt helyezett volna kilátásba.

Kitért arra, hogy az OBT a bíróknál az elkülönült illetményrendszert korábban támogatta, ráadásul nagyobb arányú eltéréssel – Varga Zs. szerint ha az általuk elképzelt verzió valósult volna meg, akkor a kezdő bírói és kúriai bírói illetmény aránya 3,77 lett volna, míg a végső arány 3,5.

Varga Zs. szerint az OBH elnökének semmilyen dolga nem lenne a Kúria bíráihoz intézett üzenettel, viszont szerinte kerülte az illetményrendezési folyamatban az állásfoglalásokat, és szerinte nem is tájékoztatta a bírókat időben a fejleményekről. „Kérdezhetjük, hogy vajon miért nem? Erről kellene számot adnia” – írta Varga Zs. András.

„Végül, anélkül, hogy a nyilvánosság előtt nem ismert további körülményeket kiteregetnénk, pusztán a sajnálatosan már közismert eseményekre utalva – azt kell mondanom, hogy ami, az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától” idegen magatartást, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést a közbizalom és a zavartalan működés” fenntartását illeti, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől inkább nem kérnék tanácsot” – írta Varga Zs.