– Ne legyenek illúzióink annak kapcsán, hogy mennyi vagyont lehet visszaszerezni! Arról viszont többet kellene beszélni, hogy hogyan lehet a jövőben olyan rendszert építeni, ami lehetetlenné teszi, hogy a NER-hez hasonló rablóállam ismét létrejöjjön” – fogalmazott a Magyar Hang kérdésére Tóth István János közgazdász, a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest, CRCB) vezetője. Annak apropóján kérdeztünk korrupcióval foglalkozó szakembereket, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetője a héten megígérte: jövő hétfőn nyilvánosságra hozzák az első négy ügyet, amivel a hivatal foglalkozni kezd majd.
Most vasárnap éjfélig lehet pályázni a vagyonvisszaszerzési hivatal helyettes vezetői posztjaira. A hivatal egyik – a nyomozati – elnökhelyettesét (Tasnády Katalin ügyészt), már augusztus végén, az elnökkel együtt megválasztották. A közpénzügyi, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesek pozíciójára szeptember 27-én vasárnap éjfélig adhatnak be pályázatot az érdeklődők. A parlament weboldalán (az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságnál) elérhetők ezek a pályázati hirdetmények.
Az NVHH vezetője, Unger Anna a HVG egy rendezvényén a napokban bejelentette: szeptember 28-án hozzák nyilvánosságra, mely négy ügy vizsgálatával kezdi a munkát a hivatal. Unger és helyettese, Tasnády Katalin csütörtökön találkozott Dr. Lajtár Istvánnal, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettessel, és a jövőbeli együttműködésről tárgyaltak. A kormányszóvivőkön és a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül próbáltuk elérni a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjét, hogy a terveikről érdeklődjünk, de az e-mailjeinkre a cikkünk megjelenéséig nem jött válasz.
A korrupciós mintázatok feltárása lenne fontos
Hogy mely visszaélésekkel lenne érdemes elsőként foglalkoznia majd az új hivatalnak, arról mások mellett az évek óta korrupciós cselekmények feltárásával foglalkozó civilszervezetet, a K-Monitort kérdeztük. A szervezet vezetője Léderer Sándor nem akart konkrét ügyeket megnevezni, inkább szempontokat sorolt fel példaként. Szerinte leginkább olyan ügyekkel lenne érdemes indítania az NVHH-nak, „amelyek az elmúlt időszakban jellemző rendszerszintű korrupciós mintázatot tárnak fel, például valamilyen klientúraépítési sémát mutatnak (közbeszerzési keretmegállapodások, állami hitelek, befektetések)”. A szakember szerint fontos, hogy a kiválasztott ügyek között olyanok legyenek, ahol megállapítható magas szintű döntéshozói felelősség, amelyek jelentős közvagyon-veszteséggel jártak, ahol a közpénzeket a közérdektől eltérően, például partikuláris politikai célok finanszírozására használták fel (kormányzat kommunikációs kampányok, civil és kulturális támogatások politikai célokra). Érdemes kiemelten kezelni azokat az eseteket is, amelyek a korrupciót az ország nemzetközi kapcsolataiba is beemelték (közel-keleti, balkáni, afrikai, orosz, kínai együttműködések, befektetések, hitelek, letelepedési kötvények, stb.), továbbá amelyekben a korrupció bizonyos közszolgáltatásra súlyos hatással volt (egészségügy, oktatás, természetvédelem, stb.).
Léderer hozzátette: fontos, hogy a vizsgálat célkeresztjében olyan esetek legyenek, amelyeknél reális az esély a vagyonok és a jogok visszaszerzésére, ilyenek lehet például a koncessziók vagy az állami ingatlan-privatizáció kérdései. Továbbá érdemes előre venni olyan ügyeket is, ahol közeleg az elévülés, megtámadhatóak a szerződések, megállítható a további károkozás, a vagyonkimentés, és ahol olyan jelentős összeg érintett, ami arányban van a felderítésbe, visszaszerzésbe fektetett energiával.
Drága felderíteni a visszaéléseket
Az utóbbi szempontot hangsúlyozta a Magyar Hang megkeresésére Tóth István János közgazdász, a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest, CRCB) vezetője is: a visszaélések felderítése nagyon drága, ezért muszáj a megelőzésre több energiát, forrást fordítani. A korrupciókutató szerint a felderítést hatékonyabbá teheti az adatalapú működés, és szerinte a hivatalnak erre kellene majd alapoznia a működését. Tóth beszélt arról is, hogy az ő elemzéseik matematikai és statisztikai módszerekkel mutatják ki az állami és piaci szervezetek és tranzakcióik közül a magas korrupciós kockázatúakat, és hogy a most induló hivatal hatékonyságát nagy mértékben növelheti az ilyen típusú szűrés. Ehhez első lépésként adatbázis építése és elemzése szükséges, mert a nagy visszhangot kiváltott, sokat hivatkozott korrupciós ügyeket nyilván nem nehéz megtalálni, ám a szisztematikus vizsgálathoz megbízható, statisztikailag érvényes információk kellenek. A Korrupciókutató Központ vezetője emlékeztetett: az adatalapú szakpolitika sajnos egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, ehhez képest ő az Oktatási és Gyermekügyi minisztériumnál látott eddig jó kezdeményezéseket. Az adatalapú elemzések hatékonyságára példaként említette a szervezet egyik legújabb, augusztus végén közzétett anyagát, melyben az Orbán-rendszer kulcsszereplőihez kapcsolódó cégek, vevőik és szerződéseik rendellenesség-kockázatát elemzik.
Hozzátette: az elmúlt 16 évben az egész rendszer korrupt volt, „amiben szervezett bűnözői csoportként működött a politikai elit”. Kiemelte ugyanakkor, hogy ne legyenek illúzióink annak kapcsán, hogy mennyi vagyont lehet visszaszerezni, viszont arról többet kellene beszélni, hogy hogyan lehet a jövőben olyan rendszert építeni, ami lehetetlenné teszi, hogy „a NER-hez hasonló rabló állam ismét létrejöjjön”. A Korrupciókutató Központ szívesen segíti a jövőben a vagyonvisszaszerzési hivatal munkáját, hamarosan pedig egy informatikai elemző céggel (STATELESS) közösen közzétesznek egy nyilvános "„kockázati monitort” a magas rizikójú szervezetekről, és akkor a piaci és állami szereplők érdekeltek lesznek abban, hogy oda ne kerüljenek fel." – A múltat már nem tudjuk megváltoztatni, amit elrontottunk, azt már nem tudjuk teljes egészében helyrehozni. A magyar adófizetők hagyták, hogy kilopják a szemüket. A jövőre viszont van hatásunk, például adatalapú korrupciós elemzésekkel és a nyilvánossággal igenis csökkenteni lehet a korrupciót – jelentette ki Tóth István János.
A jogszerűség elveit kell követnie a működésnek
A törvény tulajdonképpen meghatározza a hivatal feladatköreit, ezek szerint kell majd eljárnia – válaszolta a Magyar Hang kérdésére a korrupció ellen évek óta küzdő civilszervezet, a Transparency International Magyarország (TI) vezetője. Martin József Péter hangsúlyozta: a vagyonvisszaszerzési hivatal nem valamiféle elméleti-kutató intézmény, hanem egy olyan szervezet, amelyik úgynevezett „forenzikus módszerekkel” föltárja a közpénz útját, s ha szükséges feljelentést tesz vagy akár vádat emelhet, és közben ezzel párhuzamosan akár – a polgári jog eszközeivel – elindíthatja az adott ügyben érintett közpénz vissza szerzését. A szakértő emlékeztetett, egyes ilyen vagyonok visszaszerzése már meg is történt büntetőeljárás nélkül (a közérdekű alapítványokat, KEKVÁ-kat törvény szüntette meg), és hasonlóan más esetekben sem feltétlenül kell majd megvárni az esetleg elhúzódó büntetőeljárás végét. Martin József Péter konkrét ügyeket nem említett, amikor arról kérdeztük, hogy mik lennének szerintük az elsőként vizsgálandó esetek. Hozzátette ugyanakkor, hogy fontos lenne, hogy azok a rendszerszintű ügyek, melyek feltárásának jelentős részét a TI elvégezte (egyebek mellett a koncessziók, a magántőkealapok, az MNB-alapítványok, a letelepedési kötvények, a lélegeztetőgépek, stb.) feltétlenül kerüljenek majd sorra a hivatalnál. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállami keretek között, a jogszerűség elveit követve kell a hivatalnak működnie az ügykiválasztásnál és egyéb tevékenységeknél is egy adott munkarendet követve.
