A kormány bevándorláspolitikáját erősíti az Alkotmánybíróság pénteki döntése – ezt közölte legalábbis Gulyás Gergely. Az Alkotmánybíróság úgy határozott: nem dönthet az uniós jog elsőbbségéről, és az Európai Bíróság ítéletét sem bírálhatja felül. Határozatában gyakorlatilag a kormány politikai megítélésére bízta ennek eldöntését, vagyis nem ment olyan messzire, mint a lengyel alkotmánybíróság.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormány eddig is kulcsfontosságúnak tartotta, hogy az Európai Unióval kapcsolatos magyar döntéseknek alkotmányos alapja legyen, ez pedig „az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának”.
Gulyás Gergely úgy foglalta össze az Alkotmánybíróság pénteki döntését, hogy az három fontos állítást tesz. Az első, hogy Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult határait megvédeni a migrációtól. A második, hogy Magyarország köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros hatásaitól. A harmadik pedig, hogy Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak és elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal szemben.
Tavaly az Európai Unió Bírósága (EUB) arról döntött, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. A magyar kormány ennek ellenére nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, az Európai Bizottság ezért pénzbüntetés kirovását kérte a bíróságtól – írja a 444.
Varga Judit igazságügyi miniszter az ügyben azt kérte az Alkotmánybíróságtól a Kormány nevében, hogy döntsön, végre kell-e hajtani az EUB tavalyi döntését. Az ítélet arról szólt, hogy nem lehet Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt átkísérni a határon, vele szemben kiutasítási vagy menekültügyi eljárást kell lefolytatni.
Az Alkotmánybíróság azonban arra jutott: nem vizsgálhatja, hogy végre kell-e hajtani az Európai Unió Bíróságának döntését, és azt sem, hogy elsőbbsége van-e az uniós jognak a nemzeti joggal szemben. „Az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki” – szögezte le az Alkotmánybíróság, vagyis azt mondta ki, hogy nem nem határozhat ezekben a kérdésekben, hiába tartalmazta őket az igazságügyi miniszter beadványa. A kormány lengyel mintára az Alkotmánybíróságot akarta eszközként használni arra, hogy kibújhasson az uniós bíróság neki nem tetsző ítélete alól. Ám a magyar Alkotmánybíróság – szemben a lengyellel –, nem állapította meg a magyar hatáskörök elsőbbségét az unióssal szemben. Legalábbis nem nyíltan – az Alkotmánybíróság gyakorlatilag eldobta magától a forró krumplit. Nagyon leegyszerűsítve úgy határozott, hogy a magyar kormány döntse el maga, hogy mit kezd az Európai Bíróság ítéletével.
Egy módon ugyanis megalapozhatja az Alkotmánybíróság határozata, hogy Magyarország ne az ítéletnek megfelelően járjon el. Az Alkotmánybíróság abban foglalt állást, hogy mi történik, ha a nemzetállamok és az Unió közösen gyakorolnak hatásköröket, de ez a közös hatáskörgyakorlás hiányosan érvényesül, mert az Európai Unió intézményei nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, és ez oda vezet, hogy felvetődik "Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelme" – ekkor a magyar állam köteles gondolkodni e jog védelméről az Alkotmánybíróság szerint.
Vagyis ha olyan helyzet áll elő, mint ami a kormány érvelése szerint most a menekültügyi és kiutasítási eljárások* kérdésében – hogy a sikertelen menekültkérelmeket követően a kérelmezők visszaküldése a származási országukba nem vagy nehézkesen működik, vagyis az uniós jog nem érvényesül hatékonyan, aminek következtében a kérelmezők Magyarországon maradhatnak, és ezzel a kormány szerint sérülhet az Alaptörvénynek az a rendelkezése, amely szerint Magyarország maga dönt a népességéről – akkor Magyarország léphet, mert ez a kérdés az alkotmányos önazonosság része. Azt viszont leszögezte az Alkotmánybíróság: nem nekik kell eldönteni, hogy a közös hatáskört az unió mikor gyakorolja hiányosan, hanem a jogalkalmazónak.
„Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem vizsgálta, hogy a konkrét esetben teljesülnek-e az indítványban foglalt feltételek, azaz megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése, ahogyan abban a kérdésben sem foglalhatott állást, hogy helytálló-e az indítványozó azon érvelése, miszerint az EUB ítéletének következményeként idegen népesség Magyarország népességének de facto részévé válhat; ezek megítélése a jogalkalmazó (és nem az Alkotmánybíróság) hatásköre" - írják a határozatban. Vagyis az Alkotmánybíróság szerint akár a kormány is dönthet úgy, hogy az Unió intézményei hiányosan gyakorolnak bizonyos hatásköröket.
Így viszont nyitva marad az a kérdés, hogy tartania kell-e magát Magyarországnak az Európai Bíróság ítéletéhez az Alkotmánybíróság szerint. Azt nem mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy az ítéletet ne kellene végrehajtani, sőt nem is vizsgálta, hogy az uniós vagy a nemzeti jognak van elsőbbsége ebben a helyzetben, helyette gyakorlatilag kormányzatra hagyta annak eldöntését, hogy megfelelő vagy hiányos-e a közös hatáskörök gyakorlása, és azt is, hogy veszélyezteti-e az alkotmányos önazonosságot az uniós bíróság ítélete. Ha a kormány szerint a mostani uniós szabályok nem megfelelőek, akkor ez azt jelenti, hogy a bírósági ítéletet sem veszik figyelembe.
Azt Gulyás Gergely is leszögezte: Magyarország nem kíván változtatni menekült- és migrációs politikáján, vagyis a jogellenesen Magyarország területén tartózkodókat továbbra is visszaküldik Szerbiába, ahol a nagykövetségen nyújthatnak be menekültkérelmet. Az Európai Bíróság ítélete pedig pontosan ezt az eljárást tekinti jogellenesnek.
A Magyar Hang kérdésére, miszerint akkor a magyar kormány nem hajtja-e végre az uniós bíróság döntését, a miniszter nem adott egyértelmű választ. Azt mondta, hogy az Európai Unió legfontosabb szerve az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, ez a grémium pedig kötelezte az Európai Bizottságot, hogy új bevándorlási szabályokat alkosson. – Teremtse meg a hatékony határvédelem jogi szabályozását – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a bizottság eddig a tömeges bevándorláshoz járult hozzá. A miniszter kiemelte: azon személyeknek, akiknek a visszaküldését elrendelik – mert nem kaptak menedékjogot – kétharmada ennek ellenére az Európai Unió területén marad. A miniszter azt is elmondta: a kormány olyan megoldást tart elképzelhetőnek, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió határain kívül úgynevezett hotspotok jöjjenek létre, ahol a kérelmezők megvárják a menedékkérelmük elbírálását. A Magyar Hang kérdésére azt mondta: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a visszaküldési eljárásokat hatékonyabbá lehetne tenni.
Ezúttal az Emberi Jogok Európai Bírósága döntését találta alaptörvénybe ütközőnek.
A Helsinki Bizottság egyenesen úgy értelmezi az Alkotmánybíróság döntését, hogy „elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést”. A civil jogvédők az Alkotmánybíróság határozatából még azt emelték ki, hogy az nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét és azt, hogy az alapvető emberi jogokat az alaptörvény is védi, azaz az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni. Mint hozzáteszik, ha a kormány tovább folytatja a jogtipró keménykedést, annak súlyos emberi jogi és anyagi következményei is lesznek.
*Cikkünk első változatában helytelenül a "határvédelem" kifejezés szerepelt. A határvédelem tagállami hatáskör.
