Az elefánt benyúl az ormányával a kocsi ablakán, kiteszi az indexet balra, és ugyanazzal a mozdulattal reflektorra állítja a világítást. És ez még korántsem minden. Ehhez azonban ide kellett jutni Szadára, amit tulajdonképpen bárki megtehet.
A lehetőség a koronavírusnak köszönhető. Mint az összes többit, a Magyar Nemzeti Cirkuszt is kényszerpihenőre küldték a veszélyhelyzeti szigorítások. A kijárási korlátozás Pest megyére is vonatkozó megszűnését követően ifj. Richter József cirkuszigazgató ötlete nyomán május 20-án, szerdán Szadán nyitott meg az ország első és egyetlen autós szafariparkja a „Magyar Nemzeti Cirkusz Safari Parkja” néven.
Magyarország legnagyobb utazócirkusza közel 100 állatával jelenleg téli szállásán, egy 5 hektáros területen állomásozik, ebből lett a park. Előadások híján a cirkusznak nincsenek bevételei, az állatok tartása már önmagában jelentős összeg, így aztán nem meglepő, hogy adta magát az ötlet a terület megnyitására. Ahol egyébként zsiráfokat, elefántokat, tevéket, lovakat, szamarakat és a cirkusz legkülönlegesebb tagjait, zebmárokat tekinthet meg a nagyérdemű. Aki a rozmárra asszociál, téved, mert a zebmár egy szamárcsődör és egy zebrakanca frigyéből származik. Tudományos vizsgálatnak vetettem alá ezeket a jószágokat, az érzékszervi módon, úgynevezett szemrevételezés útján kivitelezett egzamináció a következő eredményt hozta: a zebmár hasonlít a szamárra és a zebrára is. Így akár szamra is lehetne a neve.
A szabályok egyszerűek. A látogatók személyautókkal – amelyek csak zárt tetejűek lehetnek, kabriók tehát nem – csupán a kijelölt útvonalon lehet haladni. A parkba egyszerre csak korlátozott számú kocsit engednek be, és maximum egy órát tartózkodhatnak a területen. A bejárat előtti torlódás elkerülése végett pedig kizárólag azokat a vendégeket tudják fogadni, akik előzetesen regisztrálnak. Ez online tehető meg, amihez a Magyarnemzeticirkusz.hu/szafari weboldalt kell felkeresni.
A park nyitását jóval korábbra tervezték ifj. Richter Józsefék, az igazgatóval először több mint egy hónapja egyeztettünk, de mint elmondta, „rendkívül komplex feladat volt feltérképezni a lehetőségeket”.
Az autós szafari legnagyobb tanulsága a szélvédő. Hogy azt mindenképpen alaposan le kell mosni érkezés előtt, különben hiába ablaktörlőzünk, csupa maszatos fényképünk lesz. A kocsikból ugyanis tilos kiszállni. Nem érdemes továbbá több mázsa rágcsálnivalóval készülni, mert az állatokat kizárólag a helyben megvásárolt zoo-csemegével lehet etetni, miközben az ablakodat csak résnyire szabad lehúzni. A sajtóbemutatón répát kapunk, ezzel kínálhatjuk az állatokat. Az első megállónál tevék vannak, itt jövünk rá, hogy a répával spórolni kellett volna, mert szinte az összeset elosztogattuk.
A másik dolog, hogy tényleg érdemes megfogadni a kérést, és csak tíz centiméterre letekerni az ablakot, különben a kocsi pillanatok alatt tele lesz puha, rettentő cuki, de annál nyálasabb tevefejekkel. Olyannyira, hogy elindulni is nehéz, balról már tiszta a helyzet (a kocsi korántsem), jobbról viszont benyúl még két teve, hogy mire leszedik rólunk őket a gondozók, újból a másik oldalról jöjjenek. Majdnem magammal vonszolok egy megtermett jószágot, amit nem bánnék túlságosan, ám új barátomat a gondozók kirángatják a hátsó ülésről. És közben mosolyognak. A teve és a gondozók is.
Amúgy ezek az itteni állatok nagyon okosak, ha nem húzzuk le az ablakot, nem jönnek oda hozzánk. Ezért aztán lehúzzuk.
Azt tudom, hogy az ormány az evolúció során az orr külső részéből és a felső ajakból alakult ki, azt viszont nem, hogy a belőle patakokban ömlő lé az nyál, vagy az orrnyálkahártya mirigyei által termelt folyadék. Ezen tűnődöm, miközben egy elefánt az orrával összenőtt felső ajkával kiteszi az indexet balra, és ugyanazzal a mozdulattal reflektorra állítja a világítást. És ez még korántsem minden, az igazi attrakció még hátravan. Kicsivel később ugyanis egyszerre két ormány kutakodik a kocsiszekrényben ehető dolgok iránt. Az egyik előbb megragadja a táskámat, a másik viszont az ajtózsebből egy pillanat alatt kilopja az üdítősüveget, és megeszi. „Jézus Máriám! Segítség! Hilfe!” – kiabálom több nyelven is, mert a segítők a cirkusz társulati tagjai, sok köztük a külföldi. „Emberek! Azonnal hívjanak állatorvost, ezt az elefántot azonnal meg kell műteni!” – üvöltöm a szadai délutánba, de meglepetésemre az odasereglő gondozók mind nyugodtak. „Majd kiköpi” – mondja az egyik.
Az autós szafaripark gyakorlatilag egy kifordított állatkert. Utóbbi helyen én járom körül a zsiráf karámját, itt ő az enyémet. A dolog akkor lenne fair és kerek, ha ő etetne engem, és nem répával, hanem, mondjuk, pörkölt-nokedlivel, ennyire azonban nem lehetünk maximalisták.
A park hétköznaponként 12-től 17 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 10-től 17 óráig fogad vendégeket előzetes bejelentkezéssel. Információs vonal: +36 (20) 935 4050. Eső vagy rossz időjárás esetén a park zárva tart.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!
