A magyar hatóságokat tartja felelősnek Strasbourg egy szír menekült haláláért

A magyar hatóságokat tartja felelősnek Strasbourg egy szír menekült haláláért

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épülete. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerdán megerősítette: a magyar hatóságok a felelősek a 22 éves szír fiatal haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság (MHB).

Kővel dobálták, halálba kergették

A jogvédő szervezet felidézi, hogy 2016. június 1-jén egy 22 éves szír férfi meghalt Magyarországon – az MHB és a strasbourgi bíróság szerint a magyar fegyveres erők erőszakos fellépése miatt. A későbbi áldozat a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. Partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután „Go back to Serbia!” felszólításokkal visszakényszerítették őket a folyóba. A férfi megsérült, majd a Tiszába fulladt, testvére és unokatestvére visszajutott a Tisza szerb oldalára. Az iraki családot ezután kimentették, az édesanyát és gyermekeit kihűlés veszélye miatt kórházban kezelték – teszi hozzá az MHB.

A tragédia körülményeit a magyar hatóságok nem vizsgálták ki érdemben. Az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt a férfi testvére beperelte Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a magyar eljáráshoz hasonlóan a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott jogi képviseletet neki. 

Semmit sem tettek érte

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerdán kimondta: a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében. Azt is megállapították, hogy a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően.

Az EJEB szerint annak eldöntése, hogy érte-e embertelen vagy megalázó bánásmód a későbbi áldozatot és testvérét, a tragédia előtt, pontosan azért nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, mert a magyarországi nyomozás elégtelen volt. A strasbourgi bíróság a magyar államot 34 000 euró kártérítés és az eljárás költségeinek megfizetésére kötelezte az áldozat testvérének.

Az alkalmazott rendőri és határőri erőszak egyáltalán nem volt egyedi: csak a végzetes történetet megelőző hónapban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több mint 100 hasonlóan erőszakos fellépést dokumentált a határt átlépni próbálókkal szemben. Pedig az európai bíróságok által emberi jogokat súlyosan sértőnek tartott visszakényszerítéseket csak egy hónappal később, 2016. július 5-én legalizálták Magyarországon. Tehát a szír fiú halálát okozó fellépés ekkor még a magyar jogszabályok szerint sem lett volna törvényes – mutat rá a Magyar Helsinki Bizottság.

A Belügyminisztérium válaszol: Soros, Brüsszel

A jogvédő szervezet közleményére a Belügyminisztérium az MTI-n keresztül reagált, Soros-hálózatot és Brüsszelt emlegetve. Mint írták, „Brüsszel elhibázott bevándorlás politikája, a nemzetközi embercsempész szervezetek gátlástalan jelenléte miatt az Európába tartó illegális bevándorlók ezrei halnak meg a szárazföldön, fulladnak a Földközi-tengerbe, folyóvizekbe. Az, hogy a Magyarország elleni ügyet kezdeményező Soros-hálózat épp egy magyarországi haláleset kapcsán támad, nem más, mint egy újabb, hazánk és a magyar határvédelem elleni nyomásgyakorlás és lejáratási kísérlet.”

Hozzátették, hogy a konkrét ügyet a magyar rendőrség kivizsgálta, a vádakat számos alkalommal visszautasította. „Az elhunyt 22 éves szír állampolgár igazságügyi boncolása alkalmával az orvosszakértők kétséget kizáróan, egybehangzóan megállapították, hogy a halál oka vízbefulladás, a holttesten külsérelmi nyom, bántalmazásra, külső behatásra utaló elváltozás nincs, bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel” – írták. Azt is hangsúlyozták, hogy az EJEB ítélete nem jogerős, az ellen Magyarország várhatóan fellebbez.