Egy helyet javítottunk a Transparency International korrupciós listáján. Így Görögországot megelőzve a negyvenhatodikak vagyunk a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupciós Érzékelési Indexen. A jelentést az Index ismerteti, kiemelve, hogy hazánk Bulgáriával, Romániával és Görögországgal együtt az Európai Unió legkorruptabb országai közé tartozik. Ha a közép-európai régiót vesszük, akkor az elmúlt hét évet vizsgálva, Magyarországot leszámítva csak Szlovénia rontott (1 pontot), míg a többiek javítottak, hazánk viszont 9 pontot rontott. Magyarország megítélésén az sem segít, hogy teret ad a korrupciónak, az állami intézményekben alacsony a bizalom, kétséges az igazságszolgáltatás függetlensége, gyenge a tulajdonjogok védelme.
Ennek kapcsán Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója lapunknak elmondta, hogy érdemes a régiós összehasonlításban Csehországra figyelnünk, ahol jelentőst javulást értek el.
Hozzátette: a befektetők számára így akkor lehet vonzó Magyarország, ha mérlegelik magukban az előnyöket és hátrányokat, kvázi „beárazzák a korrupciót.” A jelentés kiemeli, hogy idehaza kifejezetten jellemző az is, hogy a korrupció nem a szabályok ellenében, hanem a szabályok által valósul meg. Példaként az szerepel, hogy az eljárásokat a rendőrség sorra szünteti meg „bűncselekmény hiányában”, a javak pedig nem a teljesítmény, hanem a lojalitás alapján kerülnek elosztásra. Mindez úgy valósulhat meg, hogy a szabályok sokszor azért születnek meg, hogy a megfelelő emberek kezébe kerüljön a pénz és a hatalom.
Ennek fényében különösen cinikusnak hangzik az az érve a kormánypárti politikusoknak, amivel minden közpénzen gazdagodó, kormányközeli visszaélés kapcsán kirobbanó botrány esetén azt mantrázzák: ha valaki szabálytalanságra gyanakszik, tegyen feljelentést.
A Transparency International aggodalmát fejezte ki, hogy ugyan jelenleg a bíróságok lehetnek az utolsó független intézmények, ahol még nem tapasztalható az ügyészségnél vagy az Állami Számvevőszéknél látható pártosság, de a 2020-ban induló közigazgatási bíróságok ebben is változást hozhatnak. A jelenleg hatályos törvények és a fennálló intézményrendszer alapján rendkívül jól is működhetne a magyar korrupciós bűnüldözés, de azt látni, hogy az eljárásokat nem jogi, hanem szelektív politikai algoritmusok alapján működtetik – mondta a Magyar Hangnak Ligeti.
A 2017-es évben költötte Magyarország az elmúlt 10 évben a legtöbb közpénzt, több mint a GDP 10 százalékát: így 3629,9 milliárd forint ment el közbeszerzéseken, szám szerint 8881-en. 2008 óta nem volt rá példa, hogy az elköltött pénz ilyen kevés eljáráson át kerüljön kiosztásra. Az adatok alátámasztják, azt a közbeszédben is tárgyalt jelenséget, hogy az állami megrendelések egyre jobban néhány ember kezében összpontosulnak. 2017-ben például Szíjj László vállalkozásai több közbeszerzést nyertek összesen, mint 2013-ban Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Tiborcz és Simicska és Tiborcz összesen. Tavalyelőtt pedig csak Mészáros és Szijj együtt elvitte a közbeszerzések közel negyedét.
Rontja Magyarország korrupciós besorolását a média helyzete is a TI jelentése szerint. „A kormánypárthoz közel álló üzleti csoportok, oligarchák, sőt kormány-tisztségviselők médiapiaci bevásárlása jelenti a legnagyobb veszélyt a sajtószabadságra.“ Különösen durva beavatkozásnak tartják azt, hogy a kormánypárti sajtó beletömörült a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítványba, és hogy mindez nemzetstratégiai érdekre hivatkozva, versenyjogi vizsgálat nélkül történt.
Reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ is a jelentésre. Szerintük a TI „egy közismerten bevándorláspárti Soros-szervezet jelentése, Soros-kampányának és nyomásgyakorlásának a része. Mindenféle ürüggyel támadják Magyarországot, amiért a magyar emberek úgy döntöttek, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak.”
