Nemrég derült ki, hogy a lengyel kormány a tavaly nyáron javasoltnál is nagyobb mértékű minimálbér-emelést kezdeményezett, így a jövő év elejétől bruttó 2600 zloty, azaz mintegy 198,6 ezer forintra nő a minimálbér. Az Mfor.hu ennek kapcsán végzett régiós összehasonlítást.
A cikk szerint a román és idővel a horvát minimálbérhez képest is leszakadhatunk, aminek következménye, hogy nemcsak a régióban, de az Európai Unióban is a magyar minimálbér lehet a sereghajtó. Július végén derült ki a szlovák munkaügyi minisztérium javaslata, mely szerint a mostani 520 eurós minimálbér 580 euróra emelkedne, hosszabb távon pedig szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum.
Csehországban az Mfor.hu mindössze
négy százalékos emelésre utaló adatokat talált, amelynek végén 518 euróról
542-re nőhet a kötelezően adandó legkisebb bér. Romániában a tervek szerint 446
euró után jövőre 475-öt kaphatnak az érintettek, ám a javaslat szerint 2020
októberében újabb emelés van kilátásban.
A KPMG Minimum Wage Survey
elemzése alapján az Mfr.hu arról is ír, hogy eltérő mértékben adóztatják a
vizsgált országok a minimálbéreket. A legnagyobb mértékű elvonás Romániában
terheli a kötelező legkisebb bért, a bruttó 41,5 százalékát veszi el az állam
különféle adók és járulékok formájában. Magyarország 34 százalékos mértékben
terheli a fizetéseket. A lengyeleknél 21, a szlovákoknál 16, a cseheknél pedig
mindössze 14 százalékos az elvonás mértéke.
Cáfolják a kormányt a számok: még a V4-ek között is leszakadóban vannak a magyar bérek | Magyar Hang
A minimálbért és az átlagbért tekintve is sereghajtók vagyunk a visegrádi országok között - ez derül ki a Népszava összeállításából. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, de a szintén vezető Csehországban már 432 euró.
Az Mfor közölte, vásárlóerő-paritáson mérve a magyar minimálbér a sereghajtó a régióban. Mint írják, nominálisan alacsonyabb a román nettó minimálbér, az érintettek többet tudnak vásárolni belőle, mint a magyarok idehaza. A tervek alapján 2020-ra ezek az arányok úgy fognak kinézni, hogy
- a lengyel bér már 31 százalékkal,
- a szlovák 20 százalékkal,
- a cseh 12 százalékkal magasabb,
- a román minimálbér pedig mindössze 2 százalékkal
alacsonyabb a magyarnál.
2017-ben – sőt még korábban, 2014-ben is – minimális volt a különbség a magyar és a másik három visegrádi ország minimálbére között. Egészen pontosan:
- a lengyel bér 10 százalékkal,
- a szlovák 5,8 százalékkal volt magasabb,
- a cseh 1 százalékkal,
- a román pedig 42 százalékkal alacsonyabb a
magyarnál.
Az Mfor összegzése alapján tehát a környező országok egyre inkább igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő világából, amelynek egyik eszköze a minimálbérek lendületes emelkedése lehet. Ennek hatása ugyanis idővel más bérszintekre is begyűrűzik, magával hozva a piaci körülmények között meghatározott fizetések emelkedését is.
Igaz, a magyar kormány könnyű szerrel tehetne arról, hogy a hazai minimálbér megközelítse a visegrádi országokban jellemző szinteket. Ehhez elég lenne csak a munkavállalóra - bruttó bérből levont - adóterheket mérsékelni, például az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetésével. Ennek kerékkötője pusztán az, hogy ez jelentős költségvetési bevételkieséssel járna, de a fogyasztási adókon keresztül ez némiképp kiegyensúlyozódhatna. A jelenlegi trendeket figyelve megállapítható, hogy a régióban a magyar minimálbéresek tekinthetők a legszegényebbnek, a legkisebb értékkel bíró minimálbérrel.
