A kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az unió átlagához képest. Egyetlen kivételt találunk: Magyarországot. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is – írja a 444.hu a TÁRKI új tanulmánya alapján.
2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre, olvasható Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányában. A magyar társadalom háromnegyede az unió átlagához viszonyítva szegénynek számít, miközben a többi 2004-ben csatlakozott ország többet lépett előre.
A kutatás úgy készült, hogy kiszámolták a közös uniós szegénységi küszöböt, vagyis az összes ország mediánbérének 60 százalékát. Ez számít az uniós szegénységi küszöbnek. A kutatásban azt vizsgálták, hogy az egyes országok szegénységi küszöbe mennyire van távol ettől a „közös” szegénységi küszöbtől. Mint a 444.hu ismerteti, bizonyos országokban, mint például Németországban, felette van, más országokban pedig elmarad az összesítettől.
A magyar szegénységi küszöb az uniós 40 százaléka volt 2005-ben, de 2017-ben is.A többi, 2004-ben csatlakozott ország ehhez képest nagyobb ütemben tudott felzárkózni. Akkoriban a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is, ezért nem csökkent ez a különbség.
A kutatás részletes ismertetése a itt olvasható, a teljes tanulmány pedig itt.
