A magyarok többsége a Pride betiltását és a nemek alaptörvénybe foglalását sem támogatja
A 29. Budapest Pride Felvonulás (Fotó: Magyar Hang / Nádasi Balázs)

A kormánytól eltérően a magyarok kétharmada nem érzi fontosnak, hogy az alaptörvénybe bekerüljön „az ember vagy férfi, vagy nő” kitétel. A többség a Budapest Pride-felvonulás betiltásával sem értene egyet – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített felmérésből. A lap emlékeztet rá, hogy a kormánypárti képviselők már benyújtották azt a javaslatot, amellyel tizenötödik alkalommal készülnek több ponton módosítani az egykor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényt.

A reprezentatív felmérés szerint az emberek 64 százaléka „nem”, további 2 százaléka „inkább nem” érzi fontosnak a „férfi vagy nő” kitételt. Még a fideszesek több mint ötöde is ezt a választ adta. Orbán Viktor korábban a Pride betiltásáról is beszélt. A Publicus Intézet szerint a gyülekezési jog ilyen korlátozását az összes megkérdezett 56 százaléka nem támogatja, azaz nem tiltanák be a Budapest Pride-felvonulást. Ennek kevesebb, mint a fele (23 százalék) az egy hónapon keresztül tartó teljes rendezvénysorozatot betiltaná, míg 13 százalék csak a felvonulást (8 százalék nem válaszolt). A fideszesek 54 százaléka a rendezvénysorozat teljes betiltása mellett van, a felvonulást 17 százalékuk engedélyezné. A Mi Hazánk szavazói e kérdésben hasonlóan elutasítóak, mint a fideszesek. Az ellenzékiek 84, a bizonytalanok 54 százaléka viszont engedélyezné a felvonulás megtartását.

A Pride betiltásának hátteréről a válaszadók relatív többsége, 42 százaléka úgy véli: ez csak a figyelem elterelése a fontosabb ügyekről. Kiderült az is, a válaszadók többsége, 51 százaléka családnak tekinti az azonos neműek együtt élését, az elfogadók elsősorban az ellenzékiek közül kerültek ki. 55 százalék inkább támogatja, míg 40 százalék ellenzi, hogy meleg párok is törvényesen fogadhassanak örökbe gyerekeket. A megkérdezettek 60 százaléka elfogadhatónak tartaná, ha „gyermeke azonos nemű párt választana magának”. A kormánypárti és ellenzéki szavazók között húzódó törésvonalak ezekben a kérdésekben is megjelennek.