A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) megkerülte tagságát állásfoglalásai kiadása során, így akkor is, amikor Novák Katalin államfőt kérték, vétózza meg a „szuverenitásvédelmi” törvényt. A többi között ezzel indokolta az Index, hogy kilép a lapkiadók egyesületéből. Mint írták, „Az Index.hu Zrt. nem tartja elfogadhatónak, hogy bármelyik szakmai szervezet vezetése a teljes piacot érdemben befolyásoló állásfoglalásokat, ajánlásokat – annak tartalmától és céljától függetlenül – érdemi vita és előzetes egyeztetés nélkül tegyen közzé”. A kiadó szerint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) második alkalommal teszi meg, hogy egyeztetés nélkül ad ki állásfoglalást, így azt érzik, nem képviselik megfelelően a szervezet tagvállalatainak, így az Indexnek az érdekeit sem.
Az Index azután jelentette be döntését, hogy szerdán az MLE közleményben hívta fel a figyelmet a napokban elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvény sajtószabadságot sértő, alaptörvény-ellenes pontjaira és arra kérték Novák Katalint, ne írja azt alá. Információik szerint ezt a szakmai szervezet elnöke a médiavállalatokat tömörítő tagság előzetes értesítése és érdemi bevonása nélkül tette meg. Szerdán az ügyben a kormányközeli Mediaworks is kiadott egy közleményt, amelyben azt ígérik, kilépnek, ha a szakmai szervezet nem vonja vissza az állásfoglalást. Szerintük ugyanis „a magyar Országgyűlés nagy többsége által elfogadott szuverenitásvédelmi törvényről” írtak legfeljebb az MLE két vezetőjének magánvéleményét tükrözik.
Az MLE közleménye egyébként úgy fogalmaz: „mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében alaptörvényellenes a szuverenitásvédelmi törvény” és bár szövege szerint nem a médiacégek működését szabályozza, alkalmas lehet arra, hogy veszélyeztesse, korlátozza a sajtószabadságot. Mint írták, a törvény szövegéből hiányoznak azok a konkrétumok, amelyek meghatároznák, pontosan milyen szervezeteknél és milyen indokkal vizsgálódhat majd a hamarosan felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal. „Aggodalmunk másik oka az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan kiterjedt vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik majd, amelyek alkalmasak lehetnek a sajtószabadság sérelmére” – fogalmazott a szakmai szervezet és hozzátette, azzal, hogy a hivatal betekinthet és másolatot készíthet adathordozókról (vagyis akár telefonokról, számítógépekről is), megszűnhet „a már eddig is nagyon szűkre szabott” forrásvédelem.