Már nem a Jobbik, hanem a Momentum a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében. Egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna. A Fidesz stabilan tartja a második helyét, a baloldali pártok viszont továbbra is képtelenek előrelépni a körükben. Többek között ezekre a megállapításokra jutott a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja, amely negyedik alkalommal vizsgálta a felsőoktatásban részt vevők politikai aktivitását. Kiderült továbbá: nem igaz, hogy a fiatalok szóban forgó csoportját nem érdekli a politika; a felmérések 2011-es készítése óta nem volt ilyen alacsony körükben a politikai kérdéseket teljesen elutasítók aránya.
Élbolyban a Fidesz, középmezőnyben a Jobbik és az MKKP
Az új pártok gyors betörése és térfoglalása korántsem rendkívüli – hívta fel a figyelmet Susánszky Pál kutató a gyorsjelentést ismertető tájékoztatón. Az Együtt ugyanis a 2013-as felmérésben ugyanilyen jól szerepelt. A Fidesz második helyezése egyébként közel olyan támogatottságot (15,5 százalék) jelent, mint a Momentumé. A belső válságot élő Jobbik idén csak a harmadik helyre (14 százalék) futott be. Újdonság viszont – mintegy igazolva az fiatalokban az újdonság iránti vágyat –, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kikerült a korábban „egyebek” közé sorolt kategóriából, és mára a negyedik legtöbb támogatóval (13 százalék) rendelkező párt a hallgatók körében.
Az MKKP és a Momentum robbanása leginkább az LMP kárára történt, az ő bázisuk tűnik legkevésbé stabilnak: miközben 2011-ben még 18 százalékkal a második legnépszerűbb párt volt, ezúttal már csak a hallgatók 9 százalékának támogatottságát mondhatja magáénak. Az eredmények szerint a hagyományos baloldali pártok továbbra sem találtak gyógyírt az utánpótlás-válságukra: az MSZP, illetve az onnan kivált Demokratikus Koalíció népszerűsége a hallgatók körében öt százalék alatti.
Politika = Korrupció = Orbán Viktor
A kutatás lényeges megállapítása, hogy nőtt a fiatalok politikai aktivitása. Mióta (2011) ilyen kutatás készül, nem volt ilyen alacsony (26 százalék) a politikától magukat távoltartó egyetemisták, főiskolások aránya. Érdekesség, hogy a politika szó hallatán továbbra is a legtöbben „korrupcióra”, a „hazugságra” és „Orbán Viktorra” asszociáltak, de az idei felmérés szerint jóval több – például a Simicska Lajos által a közbeszédbe emelt trágár – kifejezés is a fiatalok eszébe jutott. Egyébként a politikai kérdések iránt a társadalom- és bölcsészettudományi, illetve a jogi karokon tanulók érdeklődnek a leginkább, legkevésbé pedig a pedagógus- és a művészeti szakok hallgatói.
A kutatók külön rákérdeztek a migráció kérdésére. Az adatok szerint a hallgatók 36 százaléka tovább szigorítaná (legnagyobb arányban a Fidesz és a Jobbik szavazói) a bevándorlók befogadását, 49 százalékuk szerint viszont erre nincs szükség.
Figyelemre méltó, hogy javult a demokrácia megítélése. A hallgatók 57 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb (ez négy év alatt tíz százalékkal növekedést jelent). Az így vélekedők aránya a bal-balközép pártok támogatói között kifejezetten magas. Lényegesen kisebb ugyanakkor a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése. A Jobbik-szavazók még ennél is kevésbé hívei a demokráciának, de négy év alatt az elköteleződésük is jelentősen emelkedett. A demokrácia megítélése a kutatók szerint a válságból való kilábalással javult, ám ez korántsem speciális hazai a trend, illeszkedik az európai kutatások eredményeibe.
Inkább a posztszocializmus, mint az Orbán-rezsim
A kutatók kíváncsiak voltak a Kádár-rendszer, az 1989-től 2010-ig tartó posztszocializmus idejének, és az Orbán-korszak megítélésére is. Az eredmények szerint a Kádár-kor iránti vágy nem él a fiatalokban (még ha a lakáshoz jutás és a napi megélhetés szempontjából ezt tartották is a legjobbnak). A politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.
Szabó Andrea kutatásvezető a Heinrich Böll Stiftung támogatásával megvalósult kutatásról elmondta: a vizsgálat vidéki és fővárosi felsőoktatási intézmények hallgatói körében folyt. Több mint száz egyetemista személyes interjúban kérdezett meg 800 másik hallgatót. A vizsgálatnak azért van jelentősége, mert a hallgatók többségének politikai szocializációja a 2010 óta hatalmon levő Orbán-kormányok időszakára esik, egy részük pedig már a 2000-ben született. Az eredmények azért összehasonlíthatók a korábbiakkal, mert a hallgatói aktivitást az előző felmérések idején is ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálták.
Még mindig kiváltság a felsőoktatás
A kutatás más aspektusokat is vizsgált. Kiderült például, hogy a felsőoktatás továbbra is leginkább a magas iskolai végzettségű szülők gyermekei számára lehetőség, a túlzott társadalmi szelekció csöppet sem oldódott. A vizsgálat szerint a hallgatóknak mindössze 42 százaléka kerül ki olyan családból, ahol egyik szülőnek sincs diplomája (és csak két százalékuk érkezett olyan családból, ahol a szülők legfeljebb nyolc osztályt végeztek). Kiderült az is, hogy a hallgatók negyede albérletben él. Közülük a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb gondnak érzik a megfelelő albérlet megtalálását, mint annak kifizetését. A hallgatók fele pedig dolgozik is a tanulmányai mellett. A legpozitívabb jövőképpel egyébként a Fidesz-KDNP szavazói rendelkeznek. A 77 százalékuk biztosnak érzi a jövőjét, ami jelentős, tíz százalékos javulás a négy évvel ezelőtti méréshez képest.
A külföldön tanulási szándék idén két százalékkal növekedett, a hallgatók 20 százaléka tervez külföldi tanulmányokat. Hosszabb távon (dolgozóként) a harmaduk maradna, erre a legnagyobb hajlandóságot az orvostanhallgatók mutatják. A motiváció ebben a jobb megélhetés és a karrier lehetősége.
