– A jelentésből ez a rész csak egy keretes írás, ami néhány oldalon keresztül foglalkozik a témával. Túl sok újdonság nincs benne, a jegybank az első pillanattól fogva nem támogatja az akkumulátorgyártást. Régóta tudjuk, hogy a feldolgozóipar, a különösen a jármű-és akkumulátorgyártás hozzáadott értéke alacsony – mondta lapunknak Győrffy Dóra közgazdász.
Ahogy beszámoltunk róla, nem jött be a kormány számítása, hogy a szabad munkaerőre alapozva az autó- és akkumulátoripart kiemelten támogatva ér el növekedést, mert ezen ágazatok termelésének hozzáadott értéke messze elmarad a szolgáltatásokétól és más innovatív iparágakétól, ezért a hatékonyabb termelési módokra és ágazatokra kéne inkább koncentrálni. Erről számolt be a Népszava a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Termelékenységi jelentése alapján.
MNB: Tévedés volt az akkugyárak erőltetése
Matolcsy György már csak pár hónapig lesz az MNB elnöke, de addig még jó sok kellemetlen percet okozhat a kormánynak.
Megállapították, hogy az akkugyártáshoz kapcsolódó fejlesztések összege mára meghaladja a 6000 milliárd forintot. A kapacitás akkora lesz, hogy egyértelműen kivitelre fognak ezek a gyárak termelni, vagyis emelni fogják az export összegét, ám a legalacsonyabb hozzáadott értékkel a járműipar termel Magyarországon – pontos adatot nem közöltek, de körülbelül 15 százalékra tehető.
Az ebbe az iparba tolt ezermilliárdok sokkal gyorsabban megtérültek volna, és jobban hozzájárultak volna a magyar gazdaság modernizációjához, ha az összeget vagy akár csak töredékét olyan ágazatok fejlesztésére fordították volna, ahol magas a hazai hozzáadott érték a termelésben. Listájuk elején a szolgáltatási szektor áll, de az ingatlanágazatban is meghaladja a 80 százalékot a hazai hozzáadott érték, illetve 60 százalék feletti mutatóval működnek a pénzügyi szolgáltatók, a tudományos tevékenység és az infokommunikáció is.
Győrffy Dóra kiemelte, a jelentés súlypontja az, hogy az MNB szerint a magyar gazdaságnak a kutatás-fejlesztés, az innováció útjára kellene lépnie. Az erre fordított kiadások azonban alacsonyak, sőt csökkennek is az elmúlt időszakban. Ezzel szemben az alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenység támogatása nem szerencsés – a jelentés ezt jól mutatja a szakember szerint.
A Közgazdaságtan Intézet tanára hozzátette, ebben a témában az elemzők valószínűleg örülnek, hogy kicsit szabadabban fogalmazhatnak. Ugyanakkor a jelentés mellékletében 64. oldalán szerepel az erre vonatkozó ábra, nem kiemelt helyen, és csupán egy nagyon elnagyolt a szöveg van hozzá. Mint mondta, ahhoz képest, hogy Magyarországon mennyire támogatott iparágról van szó, a jelentésben túl nagy jelentőséget azért nem kapott ez a rész.
– A jegybank nem először fogalmaz meg kritikát az akkumulátorgyárakra és az autóipari beruházásokra épülő gazdasági stratégiával kapcsolatban. A szakemberek évek óta állítják, ez az erősen koncentrált megközelítés hosszú távon jelentős kockázatokat hordoz, és nem fenntartható. Az autóipar túlzott támogatása egyoldalú gazdasági függőséget idéz elő. Ez a stratégia nemcsak a gazdasági ciklusok kilengéseit erősíti fel, hanem eltereli a fókuszt a hosszabb távon fontosabb ágazatokról – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING gazdasági elemzője.
Hangsúlyozta, a magyar gazdaság autóipari függősége felerősíti a globális piacokon bekövetkező válságok hatásait. Bár korábban voltak arra utaló jelek, hogy Magyarország részben függetleníteni tudja magát a német gazdaságtól, a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az autóipari koncentráció miatt az ország sérülékenyebb a globális kereslet visszaesésekor.
Folytatódik a sztrájk a Volkswagennél
Emelik a tétet: a sztrájk most már nem kettő, hanem négy órán át fog tartani.
Az akkumulátorgyártás és a hozzá kapcsolódó iparágak nem eredményeznek valódi diverzifikációt. Bár a statisztikai bontások azt mutatják, hogy a gazdaság sokféle iparágra épül, ezek valójában szinte kizárólag az autóiparhoz kapcsolódnak. Ennek következtében Magyarország továbbra is az úgynevezett „mosolygörbe” alján helyezkedik el: az alacsony hozzáadott értéket képviselő összeszerelő tevékenységek dominálnak, míg a magasabb hozzáadott értékű innováció és szolgáltatások terén nincs jelentős előrelépés.
– A jegybanki megállapítások ugyan fontos szakmai üzeneteket hordoznak, ám azok nem kötelező érvényűek a kormány számára. Így kérdéses, hogy ezek a kritikák milyen hatással lesznek a gazdaságpolitikai döntésekre, különösen annak fényében, hogy az akkumulátoripar már jelenleg is kiemelt stratégiai ágazatnak számít Magyarországon – tette hozzá a szakértő.
