A sajtóban megjelent félrevezető és egyoldalú híresztelésekkel ellentétben a magyar állam a piaci árakhoz képest kedvezőbb áron jut a XXI. századi igényeknek megfelelő, modern irodakomplexumokhoz, minden esetben betartva a felelős gazdálkodás alaptörvényi és törvényi kritériumait is – írta közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra reagálva, hogy egyes vélemények szerint a szóban forgó vételek jelentősen túlárazottak. Azonban úgy tűnik, másról is szó van.
Az NGM kiemelte, hogy a zuglói Dürer Irodaház, a Bosnyák téri Zugló Városközpont Irodaház, valamint a Kopaszi-gát melletti Budapart Irodaház esetében az átlagos négyzetméterár nettó 1 millió 785 ezer 878 forint, ami – állítják – már önmagában nézve is kifejezetten előnyös árnak minősül a fővárosi piacon.
Emlékeztetőül: e három irodaház állami megvásárlásánál sokan az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanpanamájáról beszélnek, „összesen mintegy 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól az a felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozat, amelynek keretében – ahogy azt a Heti Válasz Online írta – 580-600 milliárd forint landolhat NER-közeli üzletembereknél”. A portál szerint a Dürer Park irodaházainál a fő kedvezményezett Tiborcz István, a miniszterelnök veje, illetve az Orbán Viktor kötélbarátjaként ismert Garancsi István. A Bosnyák téri projekten Balázs Attila, a NER térkő- és kavicsügyi felelőse nyer nagyot, a Budapartnál pedig újra Orbán Ráhel férje és Garancsi István bukkan fel, kiegészülve Hernádi Zsolt Mol-vezérrel. Az ingatlanvásárlásokról titkos kormányhatározatok alapján döntöttek.
Ezzel szemben a tárca most azt állítja, hogy a vásárlás előtt áttekintették a budapesti irodapiacot „az ár, a lokáció és a zöld, energiahatékonysági szempontok szerint”. „Ennek alapján megállapítható, hogy az átlagár alacsonyabb, mint a piaci ár, ráadásul az irodakomplexumok jobb lokációval, energiahatékonyabb működéssel rendelkeznek, mint a piacon elérhető és a kormányzati igényeket nem kielégítő alternatívák. Ez többek közt magasabb fokú és különleges biztonságtechnikai felszereltséget és IT rendszereket, vagy például a titkos ügyiratok kezeléséhez alkalmas infrastruktúrát jelent” – hangsúlyozták.
A közleményben hosszasan részletezik, miért nem éri meg a régi, elavult épületek felújítása, amely szerintük csak „tovább drágítja az állam működését”. „A költözés következtében csökken és rendszerszinten is alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a XXI. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. A beruházás jelentősen könnyíti majd a költségvetés működési kiadásait, mindezt úgy, hogy érdemben hozzájárul majd a kormányzat fenntarthatósági, zöld, azaz klímapolitikai vállalásainak eléréséhez is” – olvasható, majd – talán itt rejlik a lényeg – azt írják, hogy így „jelentős ingatlanállomány szabadul fel Budapest belvárosában, amely egyrészt oldja a túlzott központi kerületi kormányzati koncentrációt, továbbá kiváló hasznosítási lehetőségekkel rendelkezik, ami szintén javítja a projekt megtérülését.”
