Nincs élő együttműködési megállapodása a Szuverenitásvédelmi Hivatallal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) - közölte az Atv.hu érdeklődésére a szervezet elnöke.
Az ATV azt követően kereste meg Péterfalvi Attilát, hogy az Átlátszó hétfőn megszellőztette, a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal több szervezettől is kérte, hogy végezzenek folyamatos, úgynevezett „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, ezeknek az adatait pedig küldjék el neki. Ilyen megkeresést kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy éppen a NAIH. Az MNB már közölte az RTL híradó érdeklődésére, hogy nincsen élő megállapodása a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, és később közleményben magyarázta el, miért nem adhat ki adatokat Lánczi Tamáséknak magánszemélyek bankszámláiról.
Az adatvédelmi hatóság vezetője a portálnak nyilatkozva előrebocsátotta, hogy mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat egyéni képviselői indítvány volt, azt az adatvédelmi hatóság előzetesen nem látta, így nem is véleményezte. Mindazonáltal azokat az adatkezelési szabályokat vette át a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló szabályozás, amelyek az ombudsmani hivatalra, az Alapvető Jogok Biztosának a Hivatalára is érvényesek – ez elmondható a minősített szabályokról is. Ezért sem lehet a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló szabályozásról törvényellenességet feltételezni, vagy hogy alkotmányellenes lenne – jelentette ki Péterfalvi Attila.
Ami pedig a banki számlákat, átutalásokat illeti, a NAIH elnöke az ezzel kapcsolatos kérdésre közölte: ilyen téren az adatkezelésre vonatkozó szabályozás nem tesz különbséget a személyes adatok és a nem személyes adatok kezelése között. Péterfalvi szerint volt korábban a Szuverenitásvédelmi Hivatal részéről olyan tájékoztatáskérés, miszerint voltak-e olyan ügyek a NAIH-nál, amelyek szuverenitási kérdéseket felvetnek, konkrét ügyeket azonban nem említett meg. Ugyanakkor a NAIH-elnök jelezte, adatszuverenitási és nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel az olyan ügyek, amikor magyar állampolgárok adatait indokolatlanul és szükségtelenül külföldön tárolják.
