Feljelentés érkezett december 19-én a Központi Nyomozó Főügyészséghez, melyben „ismeretlen tetteseket” – valójában azonban egy jól behatárolható gazdasági kört – vádolnak 14 milliárdos pénzmosással – tudta meg a Magyar Hang.
Ingatlanbiznisz, a tengeren túl is
A feljelentő összefüggésbe hozta a Magyar Nemzeti Bank ingatlanjainak szerinte túlárazott felújítását a 444.hu által feltárt üggyel, hogy egy amerikai bejegyzésű, de Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető cég, az MN A18 LLC 14 milliárd forint értékű úszómedencés luxusapartmant vásárolt a manhattani Crown Buildingben.
Mint a hírportál (és nyomán a Napi.hu) beszámolt róla, az MN A18 LLC céget bejegyző személy, bizonyos R. E. korábban két olyan társaságot is eladott, amit aztán Matolcsy Ádám-féle holdudvarhoz sorolt Felis Magántőkealap vásárolt meg.
Az is beszédes lehet, hogy az egyik, R. E. által alapított, majd a Felis által átvett céghez került az a svábhegyi villa, melyben Matolcsy Ádám lakott. Szintén a Matolcsy-fiú irányába mutat, hogy az amerikai cég élére a luxusapartman-üzlet után egy olyan személy, V. M. került, aki Matolcsy Ádám barátja, Száraz István számos cégét irányítja. Ráadásul luxusapartman adásvételi szerződésében egy budapesti cím: a Lövőház utca 39 szerepel. Itt található a Millenáris Irodaház, amely korábban szintén az MNB birtokában volt, mielőtt magánkézbe került.
Az ügyészség megnézte, majd átadta a NAV-nak
A székházfelújítás és az amerikai ingatlanvásárlás között közös pont lehet, hogy a felújítási munkálatokkal a Raw Development nevű céget bízta meg az MNB; a Raw Development a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltsége - és sajtóértesülés szerint a Rawnál dolgozott az a személy is, akinek aláírása szerepel a manhattani ingatlan adásvételi szerződésén.
Mindebből azonban még nem következik, hogy a New York-i ingatlanvásárlásnál használt pénzt feketén szerezték volna – vagy, hogy az amerikai üzletnek köze lenne az MNB épületeinek felújításához. A feljelentő mégis ezt feltételezi, és gyanúját megosztotta az ügyészséggel is.
A vádhatóság kérdésünkre megerősítette, december 19-én befutott hozzájuk a feljelentés.
„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentést (…) az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályához áttette” – írta lapunknak Szabadi Péter, a hatóság helyettes szóvivője.
NAV: nem a nyilvánosságra tartozik
Vagyis, innentől a NAV bűnügyi részlegénél pattog a labda, ők döntik el, hogy a feljelentés alapján látnak bűncselekményre utaló nyomot, megindítják-e a vizsgálatot. Az ügyben kérdést küldtünk az adóhatóságnak is, de csak egy szűkszavú választ kaptunk. „Kérdésével kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ” – írta sajtóosztályuk.
Mélyülő konfliktus
Emlékezetes, Matolcsy György jegybankelnök december 5-én minél korábbinál élesebb kritikával illette a kormányt, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint Matolcsy az ülésen arról beszélt, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint és „jövőre 15-18 % lesz az infláció”. Utóbbi okai az energiaár-robbanás és az élelmiszer-infláció, utóbbi főként azért, mert „az Unióban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után”.
A jegybank vezetője hangsúlyozta: „bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”. De arra is kitért, hogy „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”, előbbiek közé értve az energiahatékonysági beruházások elmaradását és a mezőgazdaság klímaválságra való felkészítésének hiányát.
A kormányközeli Világgazdaság már másnap ellencsapást hajtott végre, személyes sértettséggel magyarázva Matolcsy György kritikáját. A lap szerint a jegybank azt szerette volna elérni a kormánypártoknál, hogy a parlamenti többség úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy Matolcsy György élete végéig, de minimum 2031-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhasson. A Fidesz-KDNP ezt elutasította – írta a lap. Szerintük ennek a személyes sérelemnek tudhatók be az MNB elnökének a kormány gazdaságpolitikáját súlyos kritikával illető mondatai.
Talán a jegybankelnök és a kormány közötti vitának tudható be, hogy az MNB vezetője nem véleményezte a jövő évi, módosított büdzsé értékelését sem. A napokban került nyilvánosságra a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása. A módosítást véleményezte a Költségvetési Tanács is (KT), azonban Matolcsy György, mint KT-tag nem írta alá a tanács által készített dokumentumot.
