Hét bíborost nevezett meg a New York Times kedden megjelent cikke lehetséges pápaként, köztük az Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, Erdő Pétert. „Szakértők szerint nincs egyetlen befutó, de több nevet is említettek már, amelyek arra utalnak, hogy milyen irányt vehet a római katolikus egyház” – írja a lap.
A Vatikán falai mögött az utódjelöltek nevéről szóló viták már Ferenc pápa halála előtt jóval elkezdődtek. „Egyesek valószínűleg Ferenc progresszív programjára építenének, míg mások a hagyományosabb stílushoz való visszatérést jelentenék. A szakértők azt is feltételezik, hogy a testület olyan prelátust részesítene előnyben, akinek tapasztalata van a nemzetközi kapcsolatok bonyolultságában” – jegyezte meg a lap.
Az esélyes jelöltek között van a 60 éves olasz Pierbattista Pizzaball, aki a Vatikán közel-keleti ügyekért felelős vezető tisztviselője. Egy másik esélyes a 70 esztendős Pietro Parolin bíboros, aki 2013 óta Ferenc pápa második embere, és folyékonyan beszél angolul, franciául, olaszul és spanyolul, nemzetközi konferenciákon beszélt az izraeli-palesztin konfliktusról, az éghajlatváltozásról és az emberkereskedelemről. Fridolin Ambongo bíboros Kinshasa, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosának érseke. 65 éves, azóta számít lehetséges jelöltnek, hogy Ferenc 2019-ben bíborossá avatta.
Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki liberális beállítottságú bíborost a kommentátorok „ázsiai Ferencnek” nevezik, évek óta a pápaválasztás egyik esélyesének számít. Ő lenne az első ázsiai pápa. Matteo Zuppi 69 éves olasz bíboros a lap szerint kiemelkedik a jelöltek közül, szorosan kötődik a Sant'Egidióhoz, egy katolikus közösséghez, amely a szegények szolgálatáról és a konfliktuskezelésről ismert. A 75 éves Anders Arborelius stockholmi püspök 20 éves korában tért át a katolikus hitre, és ő Svédország első katolikus bíborosa.
A 72 éves Erdő Péterről azt írják: a kánonjogi szakértő várhatóan az egyik befutó lesz azon bíborosok között, akik visszavágynak II. János Pál és XVI. Benedek pápa konzervativizmusához. Erdőt II. János Pál 2002-ben nevezte ki esztergom-budapesti érsekké, a következő évben pedig bíborosi kalapot adott neki, amivel – 50 évesen – az akkori legfiatalabb bíborossá vált. Ügyes diplomatának tartják, aki képes hidakat építeni a latin-amerikai és afrikai katolikusokkal, és jó kapcsolatot tud teremteni más vallási csoportokkal. Gyakran részt vett holokauszt-megemlékezéseken, és zsidó vezetők szerint a szélsőjobboldal erősödése és a növekvő antiszemitizmus idején Magyarországon kulcsfontosságú volt a támogatása. Több könyvet is írt, és beszél vagy ért angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul, ami nyelvi felkészültséget biztosít számára a globális nyáj szolgálatához. Felszólalt az elvált katolikusok áldozáshoz való hozzáférésének engedélyezése és a migránsok befogadása ellen. Egy 2019-es, Robert Moynihannal, az Inside the Vatican magazin alapítójával és szerkesztőjével készített interjúban a bíboros arról beszélt, hogy a hagyományos keresztény hit lángját kell őrizni egy egyre inkább szekuláris világban.
