A rosszindulatú szemlélőben az a gyanú ébredhet, a NER mindent elkövet azért, hogy a tatai Öreg-tó partján természetvédelmi, műemléki környezetben a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport felépíthessen egy luxusszállodát. De még a jóindulatúban is. A civilek küzdelme fordulópontjához érkezett, kiírták ugyanis a beruházás ellen indított népszavazás időpontját. Mit ad Isten, július 31-ére, mely időpontban meglehetősen sokan nyaralnak. Márpedig ahhoz, hogy a voksolás eredményes legyen, legalább tízezer embernek kell szavaznia.
Június 11-én indulhat a népszavazást megelőző a kampány, a civilek erre több dologgal is készülnek. Molinókkal, szórólapokkal, szendvicsemberekkel, Facebook-kampánnyal, és különböző gerillamódszerekkel, amikről Szalay Ildikó, a Stop Avalon Tata mozgalom alapítója taktikai okokból nem akart beszélni. Mindenkitől támogatást várnak, azoktól is, akik nem tataiak. Megosztást, kampányötleteket, anyagi támogatást, önkéntes munkát, mindent. Már csak azért is, mert különös jelentőségű a tatai népszavazás: ez az egyetlen az országban, ami meg tud valósulni. Ha magától az ügytől elvonatkoztatunk, már önmagában az példátlanul jó eredménynek számít, hogy sikerült népszavazásig vinni a dolgot. Főleg úgy, hogy ez egy teljesen civil kezdeményezés. A benne résztvevők következetesen mindig azt mondták, hogy a pártpolitikát nem hagyják bevonódni. – Ez most is így van, de azért azt hozzá kell tennem, hogy onnantól kezdve, hogy kiírták a népszavazást, a törvények miatt nekünk már nincs arra ráhatásunk, beleszólásunk, hogy ki kampányol, ki nem, vagy milyen irányba teszi ezt. Ha optimistán nézzük a dolgot, akkor azt érdemes szem előtt tartani, hogy bárki kampányolhat az országban a tatai népszavazás mellett – mondta Szalay Ildikó.
A népszavazáson megválaszolandó három kérdés:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20.)) és helyi építési szabályzata (38/2005. (XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?
A tataiak közül többen nem értették a kérdéseket, ezért Szalay Ildikó segített azok értelmezésében, három igen válaszra buzdítva a szavazókat. Leegyszerűsítve: Azt akarjuk, hogy az embereké, a madaraké és a fáké maradjon a tópart? Igen. Meg akarjuk védeni a tópartot a betonmostrumtól? Igen. Meg akarjuk őrizni a tópart jelenlegi látképét? Igen.
A Stop Avalon Tata alapításának egyik fontos előzménye 2019 júliusára datálható, amikor az Avalon Center Kft. megbízta Csikós Mihály tervezőt a Hell Tatai Lovarda projekt – vagyis egy ötcsillagos, 120 szobás hotel – koncepciótervének elkészítésével. Ekkor a város civil lakóinak fogalmuk sem volt arról, mit akarnak felhúzni az Eszterházy lóistálló területén, illetve mellette. Sőt, arról sem, hogy egyáltalán építkezni készülnek a tó partján. Ez azon az online sajtótájékoztatón derült ki majd’ egy évvel később, 2020 május 26-án, ahol a polgármester, Michl József (Fidesz-KDNP) bemutatta a szálloda látványtervének „B” verzióját, ami a 2019-ben már elkészült „A” verzióra alapult. Erre a sajtótájékoztatóra egyébként sem a város polgárait, sem az újságírókat, sem az ellenzéki képviselőket nem engedték be.
Szalay Ildikó mindezen felháborodva másnap hozta létre a Facebook-csoportot. Amiből később civil mozgalom kerekedett. Mint mondta, akkor még fogalma sem volt arról, mit kellene tennie, csak annyit tudott, hogy nem akar a tópartra szállodát. A csoportot délután alapította és hamar kiderült számára, hogy nincs egyedül: legnagyobb döbbenetére estig több, mint ezren csatlakoztak. Egy hét alatt tízezer követőjük lett, a szám manapság 14 ezer fölött mozog.
A luxusszálló elleni többéves küzdelemnek számos fordulópontja akadt, ezekről a Magyar Hang is tudósított. Érdekes volt látni például, amikor Michl József is kiállt a monstrum megépítése mellett, vagy amikor személyesen támadta meg a népszavazási kezdeményezést, fellebbezést nyújtva be ellene. Az egyik drámai pillanat az volt, amikor a népszavazás kiírásáért folytatott aláírásgyűjtést a 2020 november elején a kormány pandémiás rendelete miatt felfüggesztették. Horváth József jegyző ekkor arra kötelezte Szalayt, hogy semmisítse meg az addig – három hét alatt – összegyűlt aláírásokat. Szalay ezt megtagadta, az íveket pedig ügyvédi letétbe helyezte. A tataiak az utcákra vonultak, néhány nap múlva megszületett a „Lex Tata” néven elhíresült kormányrendelet, mely arról rendelkezik, hogy a már összegyűjtött aláírásokat nem kell megsemmisíteni, azonban a gyűjtés nem folytatható a pandémia időszakában. Az a veszélyhelyzet letelte után folytatódhatott volna, de erre nem volt szükség, mert korábban a törvény által előírt minimum háromezer szignóhoz képest több mint hétezer gyűlt össze.
A népszavazásról Horváth József jegyző közleményt adott ki. Ebben szerepel egy érdekes mondat: „Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhat a szavazással ellentétes döntést.” Többekben is felvetődött, ez azt jelenti-e, hogy egy év múlva úgy tekinthetünk a népszavazásra, mintha meg sem történt volna. Szalay Ildikó Facebookon közölt magyarázata szerint azért nem egészen. Elvben, a jogszabályok szerint igen, de a gyakorlat azt mutatja – emlékeztetett –, hogy ahol egy népszavazás egyszer elkaszál egy tervet, az ott utána nem valósul meg. Ráadásul a beruházó kamerák előtt jelentette ki, hogy ha a népszavazás azt hozza ki, hogy Tata nem akarja a szállodájukat, akkor végérvényesen elvetik a tervet (és eltakarodnak a tópartunkról). Ezért is nagy most a tét! – tette hozzá.
