A pedagógusok és más oktatási-nevelési dolgozók hozzávetőleg háromnegyede vett részt a tömeges, önkéntes koronavírus-tesztelésben az első héten. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára is elismerte, hogy az operatív törzs nagyobb részvételre számított, de nem tért ki arra, hogy szerintük végül miért nem vállalta a tesztelést az érintett dolgozók körülbelül negyede. Lapzártánkkor már a tesztelés második köre zajlott, és bár erről hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a Magyar Hang által megkérdezett pedagógusok közül is többen abban a hiszemben voltak, hogy mostantól hetente érkeznek a tesztelő csapatok – azonban a hétvégén az derült ki, hogy a kormány az operatív törzs döntése alapján mégis leállítja a pedagógus-tesztelést, legalábbis erre utal egy kiszivárgott levél.
A Magyar Hang által megkérdezett pedagógusok – egy Pest megyei és egy budapesti általános iskola tanárai, egy szintén Pest megyei tanító és egy fővárosi óvodapedagógus – egy kivételével részt vettek a gyorsteszten. Név és intézménynév említése nélkül meséltek tapasztalataikról. (Lévén csak engedéllyel beszélhetnének a sajtóval, ám ilyen jóváhagyást vagy hiába kértünk az elmúlt években, vagy még csak válaszra sem méltattak minket az illetékesek.)
Közülük hárman is úgy vélekedtek: a rendszeres szűrés már korábban szükséges lett volna, hogy ne alakuljanak ki gócpontok. A Magyar Hangnak nyilatkozó óvodapedagógus és az egyik tanár is arról számol be: már a tömeges tesztelés előtt be kellett zárniuk egy időre. Az óvodában például az összes dolgozó feléről kiderült, hogy koronavírusos. A másik Pest megyei iskolában az ott dolgozó pedagógus elmondása szerint a felső tagozatos tanárok közül most is több mint tucatnyian betegek.
– Mennyire más lett volna, ha hamarabb kezdik el a tanárok tesztelését! Világos számomra is, hogy a gyorstesztek megbízhatósága 50 százalékos, de ha előbb szűrtek volna ki több fertőzöttet, az lassíthatta volna a vírus terjedését – véli. Így gondolja az óvodapedagógus is: közel azonos időben lett beteg a kollégái fele. Náluk mindenki részt vett a teszten, aki nincs karanténban: „Nem hinném, hogy jó irány, ha a pedagógusok nem engedik magukat teszteltetni. Értem, hogy a táppénz jövedelemkiesést jelenthet, de nem tudom elfogadni ezt a hozzáállást. Hol van a felelősségvállalás egymásért és a családokért?”– teszi fel a kérdést. Náluk nem merült fel az a kérdés, hogy valaki betegen akarjon dolgozni. A fertőzöttek többsége egyébként is nagyon rosszul volt.
Az egyik Pest megyei tanár szerint még az sem biztos, hogy helyes, ha önkéntes a tesztelés: „Minden emberi és állampolgári jog érvényesítésének messzemenően a híve vagyok, de a járványhelyzet korlátozhat ilyen jogokat. Legalább a kérdést érdemes lenne felvetni.”
Ha nem foglalkozási megbetegedésről van szó, vagyis nem a munkahelyén fertőződik meg valaki, akkor a pedagógustáppénz alapesetben a bér 60 százaléka, ahogy más ágazatokban is. Száz- százalékos táppénz egy kétlépcsős eljárás után kapható, ahol a pedagógusnak kellene bizonyítania, hogy a munkahelyén fertőződött meg. Ígéret már van kormányzati részről, hogy ezt automatikussá teszik. Óvodapedagógus nyilatkozónk a környezetében úgy tapasztalta: a háziorvostól függött, hogy hatvan- vagy százszázalékos táppénzre jelenti-e be a pedagógust, ezért náluk a munkáltató vette kézbe az ügyet, és egységesen próbálja intézni a táppénzt a kollégáknak.
A fővárosban tanító tanár beszélgetőpartnerünk is abba a nagyjából 25 százalékba tartozik, akik nem vettek részt a tesztelésen. Szerinte visszatartó erő, ami az iskolájukban korábban koronavírus-fertőzésenátesett kollégáival történt: az iskola által felállított bizottság előtt kellett nyilatkozniuk, betartották-e a szabályokat, például viseltek-e maszkot, szellőztettek-e. Szerinte ez lehetetlen helyzetet teremtett, hiszen ha azt mondták, minden szabályt betartottak, abból az következett, hogy nem a munkahelyen fertőződtek meg. Ha pedig nem, azzal azt ismerték be, hogy szabályt szegtek. Elmondása szerint nem emiatt nem teszteltetett, hanem mert nem sok értelmét látja az 50 százalékos megbízhatóságú tesztnek. Úgy véli: az is a társadalom érdeke, hogy maradjon valaki, aki tanítja a gyerekeket, még ha van is esély arra, hogy tünetmentesen is fertőzött.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa megerősíti a Magyar Hangnak, hogy a táp- pénz szabályozása és a tesztelési hajlandóság között van összefüggés. – A szakszervezethez beérkező jelzések végig arról szóltak, hogy a pedagógusok nem szerették volna, ha kiderül a fertőzöttségük, mert akkor elkezdődik a procedúra, amelynek végén vagy kiegészítik a 60 százalékos táppénzüket száz százalékra, vagy nem – számol be az elnök. Szerinte a szabályozás nem életszerű: ha egy iskolában egyetlen dolgozó vagy gyerek fertőzött, akkor ember legyen a talpán, aki képes bizonyítani, hogy a pedagógus nem ott kapta el a koronavírust. – Augusztus vége óta azt képviseljük, hogy ez foglalkozási megbetegedés, ezért automatikusan utalni kellene a százszázalékos táppénzt. Bár a kormányzat már szeptemberben azt nyilatkozta, hogy a pedagógusok megkapják ezt, rögtön kaptunk olyan jelzéseket, hogy a háziorvos mégsem alkalmazza a hetes kódot, amivel a százszázalékos táppénz érvényesíthető – mondja Szabó Zsuzsa.
Konkrét jogszabály – bár ezt múlt héten kilátásba helyezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – egyelőre nem született. – Volt olyan kolléga, aki már hivatkozott a miniszter bejelentésére, de a háziorvos azt válaszolta, hogy az nem jogszabály – meséli. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétvégi tájékoztatása mégis arról árulkodik, hogy a folyamat továbbra is kétlépcsős lesz.
A Magyar Hangnak nyilatkozó tanító emlékeztet, hogy ez a probléma nem a koronavírussal kezdődött: korábban is 60 százalékos táppénzre kerültek a pedagógusok, ha például infl uenzásak voltak, dacára annak, hogy nyilván az iskolában is elkaphatták a betegséget. „Szokták mondani, hogy a pedagógus akkor is dolgozik, ha halott; lázasan, köhögősen, sántán. Ez a trendi, főleg azóta, amióta ingyen helyettesítünk. Most viszont ezt nem tehetjük meg, ebből adódik a feszültség.” Azt is hozzáteszi: míg számos más ágazatban 60 százalékos táppénz mellett tényleg lábadozhat az ember, sok pedagógus otthonról dolgozik, hiszen az ingyen helyettesítő kollégáknak illik és szükséges anyagokkal segíteni. Az ő iskolájukban a távmunka a megoldás: otthonról dolgoznak a karanténban lévők. Bár azt ő is hozzáteszi: a fertőzöttek többsége nagyon rosszul volt, egy időre mindenképp táppénzre kellett menniük. A távmunka jogszerű megoldás: az igazgató hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy tudja-e így foglalkoztatni a pedagógust.
