A PSZ és a PDSZ visszautasítja az Emmi valótlan állításait – írta közleményében a két oktatásban működő szakszervezet. A érdekképviseletek az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményére reagáltak, szerintük annak az a célja, hogy valótlan állításokkal járassa le a szakszervezeteket.
Közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön arra, hogy két pedagógus-szakszervezet közös sztrájkbizottsága egy napos figyelmeztető sztrájkot jelentett be január 31-re. A minisztérium a baloldal kampányakciójának minősítette a tervezett sztrájkot.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteken közleményben utasította vissza állítást, hogy beszálltak volna a választási kampányba, szerintük éppen a minisztérium tereli politikai síkra a bérharcot. – Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont a Kisfaludy László helyettes államtitkár által is jogosnak ítélt bérharcot pártpolitikai síkra tereli, primitív „gyurcsányozásba” kezd, és úgy idézi fel a múltbeli eseményeket, mintha megfeledkezett volna a szakszervezetek korábbi kormányok oktatáspolitikájával szembeni lépéseiről. A kormány akkor kezd el „gyurcsányozni”, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek csak azt követelik, amit az Orbán kormány 2013-ban egyszer megadott és 2015-ben elvett. 17 havi bérével tartozik a kormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak – írták.
Emlékeztettek: a kormány által beígért tíz százalékos béremelés valójában nem az alapilletmény emelése, hanem bérpótlékemelés, ami 9,1 százalékos keresetnövekedést jelent. A szakszervezetek a pótlékokon túl a legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést követelnek, amellyel legalább elérnék az idei minimálbérrel számolt illetményszintet. Emlékeztettek arra is: a kormány nem akarta megtárgyalni és választ sem adott arra kérdésre, hogy 2023-ban a közoktatás átvilágítása után mekkora béremelést tervez az oktatásban dolgozók számára.
Félretájékoztatják a közvéleményt
– Az Emmi közleményében nem felel meg a valóságnak, hogy „a szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafeteria ajánlatát is – írják. Szerintük a szakszervezetek semmiféle halasztást nem kértek. A kormány ajánlatát utasították el, amely szerint le kellett volna mondani a tíz százalékon túli „béremelésről”, hogy cserébe a kormány által felajánlott évenkénti 200 ezer forintos cafeteriát és a pár tízezer forint szakkönyvtámogatást a pedagógusok megkapják. A kormány kötötte ehhez a feltételhez ezeket a juttatásokat még a legutóbbi tárgyaláson is. A szakszervezetek képviselői többször rákérdeztek arra, hogy miután nem valósult meg az általuk követelt béremelés, hova tűnt a kormány ajánlatában szereplő cafeteria fedezete. – Ezzel büntetik a közoktatásban dolgozókat, mert kiállnak jogos érdekeikért?! Azt a homályos válasz kaptuk: nem értjük, hogy működik a költségvetés. Továbbra sem látjuk, hogy az el nem fogadott béremelési igény hogyan emészthette volna fel a kormány által önként felajánlott cafeteriát, amely, miután a szakszervezetek nem nyugodtak bele abba, hogy a kormány visszautasította a követelést, egyszerűen eltűnt – írják.
A pedagógus-szakszervezetek szerint az Emmi az oltásokkal kapcsolatban is félretájékoztatja a közvéleményt, mikor azt állítja, hogy a szakszervezetek a koronavírus elleni oltással kapcsolatban következetlenek volnának. – Amikor tavasszal a szakszervezetek azt kérték, hogy a koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett közoktatási dolgozók kerüljenek fel a kormány által létrehozott prioritási listára, azt a választ kaptuk, hogy a pedagógusok várják ki a sorukat, a lakossággal együtt fogják megkapni az oltást. Most pedig ugyanaz a kormány kötelezően előírja a védőoltás felvételét, de csak az állami intézményekben. A pedagógusok átoltottsága – épp a kormány szerint – 90 százalék fölötti, mégis ezt a foglalkozási csoportot állítja pellengérre a kormány, holott a beoltatlanok között sokan vannak olyanok, akik nemrégiben estek át a betegségen, illetve olyan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt joggal félhetnek az oltás felvételétől – vélték.
Álláspontjuk szerint a betegségen nemrég átesett kollégákat is kötelezik az oltásra, pedig orvosi vélemények szerint az oltás számukra néhány hónap múlva javasolt. A kormány így félretájékoztat, amikor azt állítja, hogy a szakszervezetek elutasítják az oltást. Leszögezték: egyik sztrájktárgyalásban részt vevő szakszervezet sem oltásellenes. A szakszervezetek a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos átgondolatlan, felemás rendeleteket támadják, különösen azt, amelyik – kizárólag az állami iskolákban, szakképző intézményekben – írja elő az oltási kötelezettséget, az egyházi fenntartású és magánintézményekben nem. Ezek a rendeletek végrehajthatatlanok, és fokozzák az eddig is drámai szakemberhiányt – fejtették ki a szakszervezetek.
