Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR-misszió parancsnokságát 2021-ben - jelentette ki Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka Washingtonban az MTI-nek. Az altábornagy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt a Pentagonban.
Korom Ferenc - aki küldöttség élén ötnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban - kiemelte: magyar vezérkari főnök még nem tárgyalt a Pentagonban. "Ez egyfajta elismerése annak a munkának, amelyet a magyar katonák szerte a világban végeznek, például Koszovóban, Afganisztánban vagy Irakban" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek azok a missziók, amelyekben a magyarok együttműködnek az amerikaiakkal.
Szerinte aktuális volt a látogatás Magyarország iraki szerepvállalása okán is. "Az amerikai katonai vezetés elsősorban Irakra figyel. Hyten tábornok elmondta: méltányolták, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak" - mondta el Korom Ferenc.
Mint fogalmazott: "Mi csináltuk tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk".
Az altábornagy kiemelte, hogy a tárgyaláson szóba került az afganisztáni magyar szerepvállalás is. "Vannak országok, amelyek csak arra várnak, hogy aláírják az amerikaiak és a tálibok közötti megállapodást, és mindjárt kivonulnának afgán földről. Ez egyébként nem jó és nem helyes, mert nem lehet a még gyenge afgán haderőt magára hagyni" - mondta, leszögezve, hogy Magyarország továbbra is teljesíti ottani vállalt feladatait.
Korom Ferenc átfogó tájékoztatást adott az amerikai partnernek a Zrínyi haderőfejlesztési programról, továbbá arról, hogy Magyarország hogyan látja az ország és az egész térség fenyegetettségét. Kiemelte, hogy "Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt".
Az altábornagy elmondta az MTI-nek, hogy amerikai felet nagyon érdekelte a magyar határkerítés, annak hatékonysága, sőt, még az is, hogyan oldják meg a feladatokat a rendőri erőket támogató katonák.
Hyten tábornok - mint Korom Ferenc elmondta - "nagyon elismerően szólt a magyar haderőfejlesztésről, hiszen Washington számára fontos, hogy a NATO-tagországok erős haderőt építsenek ki".
Az amerikai fél felvetette a magyar-ukrán viszonyt. "Tájékoztattam őt arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kialakult politikai viszony nem befolyásolja a katonai együttműködést a két ország között" - mondta el a Magyar Honvédség parancsnoka.
Az amerikai vezetés rendszerében a Középső Parancsnokság foglalkozik a külföldi szerepvállalással, a missziók vezetésével. "Lesz néhány olyan kérdés, amelyet mélyebben fogunk áttekinteni, például az afganisztáni szerepvállalásról egy lehetséges békemegállapodás után, vagy arról, hogyan és miképpen haladunk tovább Koszovóban.
Magyarországnak ugyanis az az ambíciója, hogy 2021-ben egy évre megkaphassa a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki beosztását. Ez, elsőként a történelemben, óriási elismerése lenne a magyar katonák munkájának" - hangsúlyozta Korom Ferenc altábornagy.
