– Az örökölt költségvetési helyzetben a szolidaritási hozzájárulás 2026. évi összegét valamennyi önkormányzatnak meg kell fizetnie jogszabályi kötelezettség alapján – ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium a Magyar Hang megkeresésére, hogy miért várják el éppen annyi szolidaritási hozzájárulás befizetését az önkormányzatoktól, mint amennyit az Orbán-kormány is elvárt. Kármán András tárcavezető még augusztus 31-én nyújtotta be az idei évi költségvetést módosító javaslatot, ebben ugyanúgy 395,8 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, mint a felülvizsgálat előtt.
A minisztérium lapunknak küldött válaszában az is szerepelt, hogy „a 2027. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítésekor a szolidaritási hozzájárulás rendszerének áttekintése is megtörténik a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériummal együttműködve. A szabályozás áttekintésének eredményéről a sajtó is részletes tájékoztatást fog kapni”. Hozzátették: a kormány kiemelten figyeli az önkormányzatok helyzetét, szükséges esetben segíti a működési nehézségekkel küzdő településeket. – Ennek egyik formája az önkormányzatok rendkívüli támogatása, amelyet az önkormányzatok akkor igényelhetnek, ha működőképességük vagy egyéb kötelező feladataik ellátása veszélybe kerül – tették hozzá.
Arról is érdeklődtünk, hogy hogyan áll a kormány és a főváros közötti tárgyalás Budapest anyagi helyzetének rendezése kapcsán, konkrétan milyen anyagi segítségre számíthat a főváros majd a kormánytól, és ezért cserébe mit várnak el. Erre azt írták: „a Pénzügyminiszter módosította az önkormányzatok által 2026-ban befizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét és esedékességét meghatározó rendeletét, így a Fővárosi Önkormányzat által teljesítendő szolidaritási hozzájárulás halasztott befizetési határideje 2026. október 15. Ezzel rövid távon kezelhető volt a Főváros likviditási helyzete, illetve elegendő időt adott a 2026. évi likviditási problémájuk kezelésére”.
Az még a nyáron derült ki, hogy a tárca október közepéig adott haladékot Budapestnek a 86 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás befizetésére. Ugyanakkor Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt az MTI-nek a napokban: összeroppan Budapest likviditása, ha szeptember második felére nem születik meg a kormány és a főváros megállapodása a város pénzügyi helyzetének rendezéséről.
Arról pedig a Magyar Hang számolt be először, hogy Karácsony Gergely főpolgármester szeptember 1-jétől jelentősen meghúzta a nadrágszíjat a fővárosban: létszámstopot rendelt el és minden újabb kötelezettség vállalást előzetes főpolgármesteri engedélyhez kötött annak érdekében, hogy ebben és a következő hónapban is ki tudják fizetni a dolgozók bérét.
Létszámstop a fővárosban: Karácsony Gergely szeptember 1-től meghúzta a nadrágszíjat
Azért volt szükség az intézkedésekre, hogy legyen meg a bérkifizetések fedezete addig is, amíg nem születik megállapodás Budapest és a kormány között.
