Újabb marhatelepen jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvár melletti Levélen, ahol 2300 állatot tartanak. A járvány három hete az innen 50 kilométernyire lévő Kisbajcson tört ki, de nem sokkal később a Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést három marhatartó telepen. A vírus fél évszázadnyi szünet után bukkant fel ismét hazánkban, a betegség emberekre nagyon ritkán terjed át, a hasított körmű állatok, például szarvasmarhák, sertések, kecskék és juhok körében azonban rendkívül fertőző. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. Helyszíni riportunkat itt tudja elolvasni.
– A probléma ezzel a vírussal nem a halálossága, hanem az extrém fertőzőképessége. Légúton és cseppfertőzéssel terjed, tehát a beteg állat légúti fertőzéssel és a testváladékaival tudja terjeszteni. A legnagyobb probléma a vírussal, hogy eléggé ellenálló, sok tényező befolyásolja, hogy meddig él túl. Akár egy cipőtalpon is meg tud maradni 10-14 napig, de egy madár is továbbviheti a lábával – hangsúlyozta a Magyar Hang megkeresésére Kemenesi Gábor virológus.
Bár a vírus a legritkább esetben terjed állatról emberre, de ilyenkor előfordulhat, hogy hordozhatja valaki, ezért a szigorú eljárásrendnek megfelelően a fertőzött telepeken megforduló embereket három napos karanténba küldik. – Nagyon nehéz helyzetről van szó, nem véletlen, hogy a hatóságok ilyen komolyan veszik ezt az ügyet. Ha hagynák, hogy a vírus végigfertőzzön egy marhatelepet, akkor ugyan 1-5 százaléka pusztulna csak el az állatoknak, a többi túlélné, de a rendkívüli fertőzőképessége miatt jóval nagyobb esélye lenne, hogy tovább terjedjen. Bármennyire is drasztikus megoldás, de ezért kell leölni a fertőzött telepek teljes állatállományát – mutat rá Kemenesi Gábor. Mint az szakember kifejti, a száj- és körömfájás virológiai szempontból az egyik legrégebb óta ismert, gerinceseket fertőző vírus. – Kifejezetten jól fejlett eljárásrendek vannak az Európai Unióban arra vonatkozóan, mi ilyenkor a teendő, a magyar hatóságok is ezt követik. Zárlat alá vonnak területeket, különböző intézkedésekkel próbálják meggátolni, hogy ismeretlen vagy háztáji állatállomány váljon újabb gócponttá. Minden lehetséges eszközzel meg kell állítani a vírus terjedését, hiszen súlyos gazdasági következményekkel kell számolni, ha még több helyen felbukkan a kór.
A virológus tájékoztatása szerint az Európai Unió rendelkezik a világon a legszélesebb antigén-gyűjteménnyel, azaz a világ összes variánsára őriz vakcinagyártásra alkalmas lenyomatokat, így adott esetben a későbbiekben vakcinával is lehet védekezni a vírus ellen. – Addig marad a kényszervágás és a karanténintézkedés. Nagyüzemi állattartásról van szó, itt nem játék, ha egy fertőző betegség terjedni kezd – tette hozzá.
