Az új kata-törvény átgondolására kéri a kormányt a reklámszakma, mert szerintük az negatív dominóhatást idéz elő a kommunikációs iparágban is. A járművezető-oktatók érdekképviseleti szervezete is a kormányhoz fordul. Korábban több más szakma szervezete is felhívta a figyelmet: ágazatukban súlyos problémákhoz vezet a kisadózó vállalkozók tételes adójának átalakítása.
Miután a jövőben csak az választhatja a kisadózók tételes adóját, aki főállású egyéni vállalkozóként kizárólag magánszemélyektől szerez bevételt (maximum évi 18 millió forintot), vállalkozók tömegei esnek ki szeptembertől a katatörvény hatálya alól. Zara László adótanácsadó mindössze 50-80 ezerre becsüli azok számát, akik maradhatnak ebben a körben, vagyis megfelelnek az új, szigorúbb feltételeknek.
Aki eddig is egyéni vállalkozó volt, de a jövőben nem tud katázni, mert cégnek is számláz, annak bizonyos körülmények között működőképes alternatíva lehet az átalányadózás. Ám alapvetően ezen is bukni lehet a katához képest, hiszen az elszámolható költséghányadon felüli bevétel után személyi jövedelemadót, tb-járulékot és szochót is kell fizetni. Az átalányadózás sajátosságaiból fakad, hogyha valaki most ezt választja az év hátralévő négy hónapjára, akkor lehet, hogy nem kerül rosszabb pozícióba a katához képest, de a következő év egészét tekintve már kevesebb marad az átalányadózó zsebében a katázáshoz képest.
Akinek eddig katázó betéti társasága volt, annak a cége automatikusan kikerül a kata hatálya alól és a társasági adózás vagy a kiva (kisvállalati adó) – ehhez augusztus 31-ig be kell jelentkeznie – között választhat. Ráadásul ha valaki beltag egy bt.-ben, az nem folytathatja egyéni vállalkozóként, csak a kültag teheti ezt meg. Persze helyet cserélhet a társaságban a beltag és a kültag, de ez a társasági szerződés módosításával, ügyvédi és egyéb költségekkel jár.
Fontos tudnivaló még, hogy mindenkinek, aki most a törvénymódosítás miatt kikerül a kata hatálya alól – még ha az átalányadózást vagy a katát választva egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét –, be kell jelentkeznie az adóhatóságnál – hangsúlyozta a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Ha ezt nem teszi meg, akkor például egy egyéni vállalkozó automatikusan a tételes költségelszámolásos szja hatálya alá kerül.
– Azok a betéti társaságok, amelyek kikerülnek a kata hatálya alól, egyből átkerülnek a számviteli törvény hatálya alá, ezért kettős könyvvitelt kell vezetniük, el kell készíteniük a nyitómérleget, és mindezt könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük, ami szintén nincs ingyen – hívta fel a figyelmet Zara. Vagyis nemcsak az adó- és járulékterhük fog emelkedni, hanem az adminisztrációs kötelezettségük is, és búcsút mondhatnak az egyszerű cégügyeknek. A kata rendszeréből kiszorulók számára tehát mindenképpen egy nagyobb adóemeléssel ér fel a változás.
Negatív dominóhatás
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségei az új katatörvény átgondolására kérik a kormányt, mert szerintük az negatív dominóhatást idéz elő a kommunikációs iparágban is.
A szervezetek közös közleményt juttattak el az MTI-hez pénteken, amelyben rámutatnak: a kommunikációs iparágban jellemző a szellemi szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak igénybevétele, akiknek zöme az elmúlt években a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választotta. Az MRSZ és társszövetségei nem értenek egyet a július 12-én elfogadott új katatörvénnyel és annak év közbeni bevezetésével, és arra kérik a kormányt, hogy az új katatörvény következtében a kommunikációs iparágban is várható negatív hatások miatt gondolja át annak tartalmát.
Hangsúlyozzák: a kommunikációs iparági szervezetek szerint a megszavazott törvény zömében ellehetetleníti az úgynevezett szabadúszó reklámipari és tartalomszolgáltató szakembereket, és negatív dominóhatást idézhet elő a kommunikációs iparágban. Úgy vélik, további költségnövekedés és jelentős munkaerőhiány léphet fel, kevesebb reklám és tartalom fog készülni. Így tehát csökkennek a reklámbevételek, ezáltal a kormány reklámiparból származó adóbevételei is, amely legvégül a reklámszakma gazdasági multiplikátor szerepe miatt negatívan hat a teljes magyar gazdaságra és a GDP-re - közölték.
Emlékeztetnek: az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A közleményt az MRSZ mellett 9 társszervezet, közöttük az MRSZ OOH (Közterület) Szövetség, az Interactive Advertising Bureau Hungary, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Szövetsége, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége, valamint az IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat írta alá.
A járművezető-szakoktatók adóterhe is négyszeresére emelkedhet
A kormányhoz fordul a járművezetést oktató szakoktatók szervezete, a Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete is – erről az egyesület honlapján számolt be a szervezet elnöke, Huszti László, aki felhívta a figyelmet, hogy a szakoktatók is számláznak vállalkozásoknak – az autósiskoláknak – így kiesnek a katából.
Az egyéni vállalkozók számára – az adóterhelést és az adminisztráció egyszerűségét tekintve legkedvezőbbnek tűnő – következő szóba jöhető adózási forma az átalányadózás, amely a bevételből az Szja-törvény által lehetővé tett fix költséghányad levonása után keletkező jövedelemre határoz meg személyi jövedelemadó, illetve járulékfizetési kötelezettséget. A szakoktatók esetében az alkalmazható költséghányad 40 százalékos, így viszont egy évi 12 millió forint árbevételű vállalkozó összes adó- és járulékterhelése a korábbi katás érték több mint négyszeresére, hárommillió forint közelébe emelkedik az egyesület számításai szerint.
A közlemény utal arra, hogy az átalányadózásnál a személyszállítás és az árufuvarozás 80 százalékos költséghányad alá tartozik, így a helyzet lényegesen kedvezőbb – ekkor kétszeresére emelkedik az adóteher a katához képest.
– Érdekképviseletünk tovább tanulmányozza a változást és a lehetőségeket, és szándékunkban áll igen rövid határidőn belül bejelentkezni az illetékes szervezetekhez, elsősorban Magyarország Kormányához olyan javaslatokkal, melyek reális indokok alapján legalábbis csökkenthetővé tennék a terhek növekedését. Álláspontunk széles körű megalapozásához egy kérdőív formájában kikérjük a szakoktatók véleményét – írták.
Bajban a kreatív ipar és a művészet
Az új kata-törvény miatt 150 ezer kreatívipari vállalkozó marad szeptember 1-től az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül – írta néhány napja a Music Hungary Szövetség (MHSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az MTI-hez kedden eljuttatott közös közleményében.
A szervezetek közleményükben rámutatnak: a meglévő adózási formák nem felelnek meg az alkotóknak és a kreatív iparban dolgozóknak, hiszen ők projektalapon végzik a munkájukat, amely nem felel meg sem a munkaviszonyban, sem a vállalati keretben végezhető tevékenységeknek. Egy-egy megbízás (filmprodukció, turné, előadás, publikáció) időtartama hetekben, hónapokban mérhető, így munkaviszony nem létesül, az elérhető jövedelem azonban alacsonyabb annál, amire cégstruktúrát lenne érdemes felépíteni – fejtik ki. A közleményben megállapítják, hogy az új kata-törvény ismét visszaburjánzó, felesleges adminisztrációt generál úgy az egyén, mint az állam oldalán, és attól kell tartani, hogy újra növekedni fog az adóelkerülés.
A Szépírók Társasága elnöksége még törvény elfogadása előtt nyilatkozatban tiltakozott az új katatörvény ellen, és arra szólította fel a döntéshozókat, hogy azt jelenlegi formájában ne fogadják el. – Az úgynevezett „kata” egy évtizede jelenti, mások mellett, a művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók számára az egyetlen menedéket, lehetőséget a legalább megközelítőleg tisztességes megélhetésre, és az utolsó biztos pontot a már így is kellőképpen kaotikus magyarországi adózási rendszerben – írták.
A Magyar Írószövetség levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, amelyben figyelmeztettek: a kata általakítása veszélybe sodorja ágazatukat. – A kata rendszer jelenlegi átalakítása ellehetetleníti mind az írók, mind a kicsiny műhelyek szakmai működését. Az írók, költők bevételei eleve alacsonyak a honoráriumuk mértéke miatt, így a jövőben nem tudnak az új körülményekhez igazodva vállalkozást fenntartani – fogalmazott Erős Kinga, a szervezet elnöke.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is tiltakozását fejezte ki a kedden elfogadott kisvállalkozókat sújtó katatörvénnyel szemben. A szervezet közleményében azt írta: – Tiltakozunk a kormány legújabb intézkedése ellen, amelynek nyomán a parlament rekordgyorsasággal megváltoztatta a kisvállalkozók adószabályait, a katát. E hirtelen döntéssel százezrek – köztük sok újságíró – megélhetését nehezítették meg.”
Közölték, a kisadózó vállalkozások (vállalkozók) tételes adóját (kata) leginkább a szellemi szabadfoglalkozásúak – köztük a szabadúszó újságírók – választották, mert így egy kedvezményes, havi fix adó befizetésével, minimális adminisztrációval dolgozhattak legálisan. A korábbi kormányzati nyilatkozatok szerint ezzel jól járt a költségvetés, jól járt az adózó is. Ma ennek vége – írták.
Az orvosokat és a tanárokat is érinti
A Magyar Orvosi Kamara szerint a kataszabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. A betegbiztonság és ellátásbiztonság megóvása érdekében azt kérték, hogy az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a katatörvény nem magánszemélyeknek való számlázást tiltó szabálya alól. Ugyanezzel a kéréssel fordult az egészségügyért felelős államtitkárhoz a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez a törvény több tízezer oktatásban dolgozót is érint, akik – mint szakszervezet fogalmazott – nyomorbérüket egészítették ki egyéni vállalkozói tevékenységgel, főként mellékállású kisadózóként, ám az új katatörvény a mellékállású katázás lehetőségét is megszünteti.
