Határozott összefüggés van a roma származás, a társadalmi helyzet és aközött, hogy egy gyerek milyen diagnózist kap, derül ki a Rosa Parks Alapítvány legfrissebb kutatási jelentéséből, ami a szegregáció helyzetét vizsgálta a speciális oktatásban Magyarországon. Az anyagban, amelyet a Telex dolgozott föl részletesen, a kutatók arra keresték a választ, hogy az elmúlt 20 évben változott-e a roma és a szegény, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek helyzete, és igazságosabbá vált-e a speciális szükségleteket megállapító vizsgálat.
A kutatás készítői arra jutottak, hogy a roma gyerekeket indokolatlanul nagy arányban diagnosztizálják enyhe fokban értelmi fogyatékosként. Ez azonban nem kizárólag a képességeik miatt van, nagy szerepet játszik benne a diszkriminatív diagnosztikai eljárás is. A vizsgálatban résztvevők előítéletei és szubjektív megítélése akár téves diagnózist is előidézhet.
A kutatás készítői megnézték, mennyire indokolt, hogy a roma gyerekek között magasabb arányban vannak az értelmileg enyhén fogyatékosok. Azt is megnézték, hogy mennyire különítik el a roma gyerekeket speciális gyógypedagógiai iskolákban, osztályokban. Ehhez Heves megyét vették alapul, mivel a bíróság egy jogerős ítéletében kötelezte a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy öt évig mérje fel a roma gyerekek számát a heves megyei SNI gyerekek között. Erre a megyében élő roma gyerekek rendszerszintű, indokolatlan fogyatékossá minősítése miatt volt szükség. A minisztérium 2021-től gyűjtött adatokat.
Ezek alapján a sajátos nevelési igényű tanulók közel 23 százaléka roma származású. 2023-ban, a 2022-es népszámlálási adatokat alapul véve a roma tanulók 11 százaléka, a nem roma tanulók 3 százaléka volt sajátos nevelési igényű Heves megyében.
A Halász Nikolett által írt cikkből kiderül: az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók között a legmagasabb a roma gyerekek aránya, 43 százalék. Szembetűnő, hogy más fogyatékosság-típusokban kifejezetten alacsony a romák aránya. Így például a 2021-es adatgyűjtés szerint a nem roma gyerekek 10-10 százaléka kapott autizmus spektrumzavarról, illetve beszédfogyatékosságról diagnózist, szemben a roma gyerekekkel, akik között mindössze 2 százalék volt az autizmus spektrumzavaros és 5 százalék a beszédfogyatékos gyerek.
Ezek alapján a kutatás készítői szerint egyértelmű, hogy a roma gyerekek nemcsak a sajátos nevelési igényű, de az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek között is felülreprezentáltak.
A kutatás néhány további, a Telex által idézett megállapítása: közvetlen kapcsolat van egy iskola roma tanulóinak aránya és az SNI gyerekek aránya között. Ahol az iskola szinte teljesen szegregált, ott a roma gyerekeket gyakran nem küldik vizsgálatra. A sajátos nevelési igényt megállapító vizsgálatok gyerekjogi szempontból továbbra is aggályosak, és gyakran sértik a szülők eljárási jogait. A megkérdezett, aluliskolázott roma családok egyáltalán nincsenek tisztában az őket megillető eljárási jogokkal, és a rendszerben sincs olyan szereplő, aki segítené őket a folyamat megértésében. A szülői kérdőívet kitöltő szakemberek szerint a legtöbb szülő nincs tisztában a szegregált vagy integrált SNI fogalmával sem.
A szakértők szerint a nem megfelelő szociális háttérből jövő gyerekek jobban járnak, ha meg sem próbálnak helyt állni a normál tantervű állami oktatásban. A roma gyerekek érdekeit legkevésbé a speciális, de szegregált oktatás sérti.
Ezzel szemben, azokban az iskolákban, ahol a roma tanulók aránya 50-75 százalék közé esik, nagyobb valószínűséggel jutnak el vizsgálatra a gyerekek, kapnak SNI diagnózist, és irányítják őket szegregált gyógypedagógiai osztályokba.
A kutatás készítői javasolják a gyerekek etnikai adatainak rögzítését. Javasolják, hogy az SNI diagnózis felállításánál más teszteket is alkalmazzanak, hogy a „kultúrafüggetlenebb eljárások hangsúlyos szerepet kapjanak”. Javasolják a szakemberek érzékenyítését a roma családok felé. „Meg kell értetni velük, hogy hosszú távon mik a roma gyerekek oktatási érdekei. Az érzékenyítés célja, hogy javuljanak a roma gyerekek oktatási esélyei és megszűnjenek a diszkriminatív gyakorlatok.” Javasolják, hogy több speciális iskola legyen az országban, mert sokkal több gyereknek lenne rá szüksége.
