„A valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban”

„A valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban címmel rendezett nemzetközi médiakonferenciáján 2021. november 11-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A technológiai vívmányok által megváltoztatott médiatérben a sajtó elveszítette kizárólagos tájékoztatási funkcióját, sok esetben egyre inkább politizáló szereplővé válik – jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban című médiakonferenciáján. Orbán Balázs – aki egyben az MCC kuratóriumi elnöke is – úgy vélekedett, hogy éppen emiatt már nem meglepő, hogy „a valóságtól elrugaszkodott gondolatokat lehet olvasni a sajtóban”.

Egyúttal úgy látta, hogy a konferencia lebonyolításával esély nyílik arra, hogy ne csak ezt a diagnózist állítsák fel, hanem terápiával is előálljanak.

Orbán Balázs itt arról beszélt, hogy Magyarországról sokszor írnak úgy, hogy a hatalmon lévő jobboldali kormány felszámolta a médiapluralizmust, a szabad sajtót, a vélemények sokszínűségét, ez azonban hamis vád, amelytől az igazság nem is állhatna távolabb. Ez a – főként balliberálisok által festett – lesújtó kép tipikus tünete annak a jelenségnek, hogy a sajtó egyre inkább politizál.

Majd azt fejtette ki, hogy a nyilvánosságot formáló szereplők a történelem során jórészt végig monopolhelyzetben voltak. A feudális rendszerek felbomlásával, a polgárosodással egyre nőtt a népesség igénye arra, hogy beleszóljon a közügyekbe. A parlamentáris demokráciák létrejöttével alapvetően átalakult a sajtó szerepe, az egész nyilvánosság demokratizálódott. Az internet pedig újabb döntő forradalmi változást indított el.

Orbán Balázs úgy vélekedett, hogy a digitális innovációk könnyebbé tehetik az emberek életét, de egyszersmind kihívást is jelentenek. Mint mondta, a technológia előretörésével egy új intellektuális divat uralkodott el, és a liberalizmus behódolt ennek a szellemi széljárásnak. – A mostani progresszív liberálisok úgy gondolják, hogy fel kell világosítani, öntudatra kell ébreszteni az embereket. A sajtó feladatának a liberális politikai program képviseletét tartják, nem pedig a hiteles tájékoztatást, a vélemények sokszínűségének megőrzését – mondta.

Orbán Balázs kitért arra is, hogy a magukat liberálisoknak tekintő médiumok önmeghatározásuk szerint mindig függetlenek és objektívek, miközben ítélőszék elé állítanak mindenkit, aki másként gondolkodik. A néhány megmaradt klasszikus liberális sajtóorgánum mellett a konzervatív médiapiaci szereplők feladatává vált, hogy tájékoztassanak, érvényesítsék a hír szentségét. Az új liberális médiumok ugyanis kiléptek a korábbi keretek közül, egyértelmű szerepet vállalnak a politikai, ideológiai küzdelmekben.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója azt mondta, hogy a közösségi hálózatok nagyban megváltoztatták, hogy az emberek miként gondolkodnak a hírekről. Már máshogyan keletkeznek, és másként is tekintenek a cikkekre a fogyasztók. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben hatalmas változásokon ment át a média. Az utóbbi időben már algoritmusok működnek: programok, nem is emberek döntenek arról, hogy egy hír sokakhoz jusson el, vagy adott esetben senkihez se.

(MTI)