Kedden 15 órától két felvonásban vitázik az Európai Parlament hivatalos előzetes menetrendje szerint a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentésről. A holland zöldpárti képviselő, Judith Sargentini vezetésével készült 68 oldalas dokumentum már tavasszal elkészült, ám a magyarországi országgyűlési választások miatt akkor nem hozták nyilvánosságra, csak július elején.
A jelentés szerint a következő területeken áll fenn az uniós közös értékek megsértésének veszélye:
- Az alkotmányos és a választási rendszer működése
- Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
- A korrupció és az összeférhetetlenség
- A magánélet- és adatvédelem
- A véleménynyilvánítás szabadsága
- A tudományos élet szabadsága
- A vallásszabadság
- Az egyesülési szabadság
- Az egyenlő bánásmódhoz való jog
- A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
- A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
- A gazdasági és szociális jogok
Az anyag a Európai Parlament állampolgári jogi, igazság- és belügyi bizottságában (LIBE) készült, amelynek alelnöke Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Ő és még tizennyolc tag, köztük valamennyi magyar delegált a név szerinti zárószavazáson elutasította a dokumentumban foglaltakat. Harmincheten, így a brit munkáspárti Claude Moraes LIBE-elnök, valamint Sargentini mellett a Fidesszel már korábban többször, például a migráció kérdésében is összekülönböző holland liberális képviselő, Sophie in 't Veld is megszavazta a jelentést.
A jelentés előzménye egy 2017 áprilisi plenáris EP-vita volt, ahol többek között az Európai Bizottság bel- és igazságügyi együttműködésért felelős alelnöke, a munkáspárti színekben politizáló holland Frans Timmermans arról beszélt, Magyarországon „súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok” helyzete. Ezért májusban határozatot hoztak, amelyben felszólították a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében.
A határozat azt is kimondta, el kell indítani az eljárást az országgal szemben, hogy kiderüljön, fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és alkalmazni kell-e az úgynevezett „hetes cikkelyt” – azaz az ország szavazati jogának felfüggesztését. Az EP így bízta meg a LIBÉ-t, hogy készítsen egy hivatalos jelentést, amely az eljárás első lépése volt.
A fidesz politikusai, EP-képviselői és a kormányközeli civil szervezetek mindvégig azt hangoztatták: a Sargentini-jelentést politikai motivációk alapján készítették, hogy így támadják, és próbálják ellehetetleníteni a magyar kormányt migrációval kapcsolatos „különutassága” miatt. A kormányzati és a kormánypárti megszólalások a plenáris ülés előtti napon is ugyanerről szóltak.
Ki lesz kivel?
Orbán Viktor kormányfő hét percet kap, hogy kedden az EP strasbourgi plenáris ülésén reagáljon a Magyarországgal szembeni megállapításokra. Egyes kommentárok ezért inkább azzal számolnak, nem a magyar miniszterelnök és az EU, mint inkább az egyes EP-frakciók vitája várható, amelyben a szocialisták, a zöldek és a liberálisok várhatóan keményen nekimennek az Orbánt sorai között tudó Európai Néppártnak (EPP).
Épp ezért érdekes, miként reagál és hogyan szavaz majd az EPP. Nem minden jobbközép politikus örül ugyanis annak, hogy meg kell osztania a politikai platformot a magyar miniszterelnökkel – írta a vitával foglalkozó hétfői cikkében a Financial Times. Ebben arról is írtak, hogy Orbán Viktor kockázatot jelent Manfred Weber, az EPP jelenlegi európai parlamenti (EP) frakcióvezetőjének csúcsjelölti kampányára nézve, amellyel a jövőre esedékes EP-választásokra készül. Az MTI által is idézett brit lap azt is megjegyezte, egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Weber egy múlt heti telefonbeszélgetésben az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány lecsendesítésére szólította fel a magyar miniszterelnököt. A keddi vita jól mutatja majd, Orbán mennyire tolta ki az EPP határait - vélekedett a szerző.
Pávatánc és atombomba - Magyar Hang
Akárhogy alakul az EU jövője, erős szövetségesek nélkül sem Orbán Viktor, sem Magyarország nem számíthat sok jóra.
Az Orbán-Weber feszültséget jól érzékeltetik a hétfő esti berlini fejlemények. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára a párt berlini elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón leszögezte: Angela Merkel alakulata biztosította Manfred Webert, a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát arról, hogy támogatja törekvését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti tisztségének elnyerésére, így Weber álláspontját a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. „Ez azt jelenti, és ezt (Manfred Weber) be is jelentette, hogy ha a magyar fél részéről nem tapasztalhatóak megfelelő jelek, és a dolgok állása nem változik a maihoz képest, akkor támogatná egy ilyen (az EU-s alapszerződés hetes cikke szerinti) eljárás megindítását” - fejtette ki a CDU főtitkára.
A tartózkodás nem számít leadott szavazatnak
Közben hétfőn az is kiderült, a tartózkodás nem számít majd leadott szavazatnak a szerdai voksoláson. Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője a korábbi újságírói találgatásokra reagálva közölte, ez a szokásos eljárásrend, és ezt a képviselőtestület jogi szolgálata is megerősítette.
A 751 tagú Európai Parlamentben a dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására – vagyis legalább 376 szavazatra – van szükség. Ehhez azonban előzetes kalkulációk szerint a legnagyobb, 217 fős néppárti frakció tagjai közül mintegy százan kellene, hogy elfogadják a jelentést. Így Weber és a CDU/CSU küldöttség önmagában kevés, mivel a német kormányzó pártszövetségnek 34 képviselője ül az EP néppárti frakciójában. Ugyanakkor több elemző is úgy véli, a hétfői tartozkodással kapcsolatos állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának.
A tegnapi közleményekből közben kiderült, hogy az MSZP és Párbeszéd EP-képviselői megszavazzák a magyar kormányzatot bíráló jelentést. A szocialisták elnök-frakcióvezetője, Tóth Bertalan közölte: az MSZP a magyar kormányról kiállított bizonyítványként értékeli a Sargentini-jelentést, ezért azt kérték a két EP-képviselőjüktől (Ujhelyi Istvántól és Szanyi Tibortól), hogy kötelezően vegyenek részt a szavazáson és támogassák a dokumentum elfogadását. A döntést ugyanakkor nagy vita előzhette meg, az ATV-nek nyilatkozó Szakács László elnökhelyettes azt mondta, attól tartottak, hogy a Fidesz-médiagépezete hazafiatlannak, hazaárulónak fogja nevezni őket, ha megszavazzák. Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatóján szintén arról beszélt, EP-képviselőjük, Jávor Benedek is meg fogja szavazni a Sargentini-jelentés elfogadását.
A Financial Times cikke szerint a Magyarországról szóló különjelentés megszavazásától függetlenül Orbán EPP-ből történő „kirúgása” továbbra is összehangolt erőfeszítést igényelne a csoporton belül.
Mi történhet, ha elfogadják a jelentést?
A legfontosabb kérdés már csak az, mi lesz, ha szerdán elfogadják a jelentést? Első körben még biztosan nem sok minden. Ám, ha továbbítják az unió legmagasabb szervéhez, az állam- és kormányfőket tömörtő Európai Tanácshoz, ott dönthetnek arról, hogy a jelentés alapján elindítják-e a legsúlyosabb büntetést jelentő hetes cikkely alkalmazását. Ehhez négyötödös szavazati többségre lenne szükség, és – az érintett országon kívül – minden tagállam élhet vétóval.
„Drukkoltam a Magyar Nemzetnek, de..." - Magyar Hang
Ha a félelem kultúrává válik, már nincs szükségünk diktatúrára, önmagunkat börtönözzük be.
Ha azonban mindenhol átmenne, az is még hosszú időt venne igénybe, viszont a kimenetele komoly lehet. Felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az uniós szervezetekben, befagyaszthatják a nekünk szánt uniós támogatásokat, és legextrémebb esetben akár ki is zárhatnak minket az EU-ból. Utóbbinak persze semmi esélye, soha nem volt rá még példa, és elemzők szerint politikai okokból biztosan nem is lépnének meg ilyesmit. Az azonban biztos, hogy komoly hatással lehetne Magyarország külkapcsolataira.
Sargentini visszavonul
Közben Judith Sargentini a vita és a szavazás előestéjén jelentette be Twitter-oldalán, hogy eljött az ideje a búcsúnak, nem jelölteti újra magát, így 2019 májusától biztosan nem lesz EP-képviselő. A hvg.hu ismertetője szerint a holland Trouw kérdésére Sargentini a lapnak azt mondta, hogy elege lett az eredmény nélküli vitákból, és hogy elfogyott az energiája a menedék és migráció területén folytatott vitáiban, ahol nem lát semmilyen javulást.
A zöldpárti képviselő az interjúban arra is kitér, amszterdami városi képviselőként is akadtak olyan falak, amiket csak az utódja tudott lebontani, így reméli az EP-ben is ilyen ember követi a menedékjog területén. Ő maga egyelőre nem tudja milyen szakmában folytatja.
