Hívhatjuk akárhogy a pedagógusok jogállását szabályozó törvényt, nem az elnevezés a fontos, hanem a tartalom. Ha mindazok a feltételek, amelyeket lényegesnek tartunk, érvényesülnek, akkor számunkra elfogadható lesz a státusztörvény – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, akit a szerdai belügyminisztériumi egyeztetés eredményességéről kérdeztünk.
Szerdán Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter az ellenzéki pártokkal és szakértőkkel tárgyalt a tanárok jogállásáról szóló státusztörvény ügyében. Az egyeztetésre az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el. A pedagógus-szakszervezetek először találkoztak személyesen a miniszterrel. Az egyeztetésen a szakmai szervezetek nem kaptak szót, Pintér Sándor a pártok képviselőivel tárgyalt, de az eseményen jelen volt a Nemzeti Pedagógus Kar képviseletében Horváth Péter elnök is, aki három percben szintén elmondhatta álláspontját.
Problémás a kötelező óraszám
Az egyeztetéssel kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak arról beszélt, a találkozónak nem lett érdemi eredménye. Kiderült, az ellenzéki képviselők a státusztörvény egészét problémásnak tartják, így az egyes részekhez csak a Mi Hazánk, illetve a Jobbik képviselőitől érkeztek érdemi felvetések.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnökeként Horváth Péter a tárgyaláson továbbra is azt képviselte, hogy a pedagógusbérek és a diplomás átlagbérek közötti szakadékot meg kell tölteni olyan kedvezményekkel, jogosultságokkal, amelyek vonzóvá tehetik a pedagóguspályát. Ha ez nem valósul meg, tovább fog csökkenni azok száma, akik tanári pályára lépnének. – Vonatkozzon ez akár a munkaidőre, a munkaidő-beosztásra, a szabadság mértékére, a biztos előmenetel lehetőségére, az autonómiára. Ezeknek garancia szerint benne kell lenni a státusztörvényben, de önmagában díjazni kell azt a hűséget, amit a közfeladatokat ellátó munkavállaló bizonyít azzal, hogy hosszú évtizedekig a pályán marad. A jubileumi jutalom, a felmentési idő, a végkielégítés mind a pályán való megbecsültséget szolgálják – mutatott rá Horváth Péter.
Az elnök szerint egyes dolgokban már sikerült megállapodni, de a Pedagógus Kar számára a béren kívül jelenleg a legnagyobb probléma, hogy a kötelező óraszámok ne a 22-26 közti, illetve a 60 óra eseti helyettesítést elrendelhető tág intervallumban mozogjanak, mivel ez egyenlőtlenségeket okozhat, akár egyetlen tantestületen belül is. – Azt szeretnénk, ha ez fix 22 óra lenne, és az ezen felüli munkát túlóradíjjal ismerjék el. Ebben még nem látok előremozdulást – hangsúlyozta a szakember. – Hívhatjuk akárhogy a pedagógusok jogállását szabályozó törvényt, nem az elnevezés a fontos, hanem a tartalom. Ha mindazok a feltételek, amelyeket lényegesnek tartunk, érvényesülnek, akkor számunkra elfogadható lesz a státusztörvény.
Becsapós a statisztika
A statisztikai adatokból kiindulva nem tapasztal „rendkívüli túlterhelést” sem a gyermekeknél, sem pedig a pedagógusoknál – erről is beszélt Pintér Sándor a szerdai egyeztetésen, egy, az eseményen készült, a Magyar Hang birtokába jutott hangfelvétel tanúsága szerint. A túlterheltséget cáfoló példának Pintér azt hozta fel, hogy egy holland pedagógusra több gyerek jut, mint amennyi egy magyarra. Erre reagálva Horváth Péter kifejtette, véleménye szerint az a probléma minden statisztikai adattal, hogy nem tudja pontosan leírni az egyes országokra jellemző helyzetet. – Önmagában ez a statisztikai adat lehet, hogy azt mutatja, hogy Hollandiában általában a pedagógusra több diák jut, ugyanakkor Magyarországon ez nagyon egyenlőtlen. Vannak nagyon kicsi iskolák, ahol egyes tanárokra nagyon kevés diák jut, hiszen ha hat fő jár egy osztályba, ott is kell fizikát és történelmet tanítani. Miközben vannak olyan osztályok, ahova 36-40 diák is jár. Az ilyen statisztikát mindenki formálhatja úgy, hogy neki kedvező legyen – fogalmazott Horváth Péter. – Másfelől a fejlettebb országokban, amelyekkel miniszter úr is példálódzott, lényegesen több nevelést, oktatás segítő alkalmazott, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai végzettséggel bíró segítő áll rendelkezésre. Ők számos olyan feladatot átvesznek a tanároktól, amit Magyarországon ugyanúgy a pedagógusok maguk látnak el. Ilyen módon az óraszámok is becsapósak lehetnek.
Csütörtökre összehívták az ellenzéki pártok egyeztetésen megjelent szakértőit, Horváth Péter úgy gondolta, itt azok is elmondhatják a véleményüket, javaslataikat, akik ezt szerdán nem tehették meg.
