
A tizenegy szakbizottsági képviselőből csupán négy nyomott igent a főváros költségvetésével kapcsolatos előterjesztésre, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem javasolják a Fővárosi Közgyűlésnek azt, hogy megszavazzák – derült ki a Vitézy Dávid vezette Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén. Nagy kérdés, hogy a frakciók szerdán igent nyomnak-e rá, és milyen feltételekkel, ugyanis ha nem, akkor gyakorlatilag költségvetés nélkül maradhat a főváros.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az ülésen arról beszélt a képviselőknek a főváros anyagi helyzete kapcsán: azzal, hogy a bíróság megadta a főváros azonnali jogvédelmi kérelmét, a pályán tartotta a fővárost, de hogy azon rajta is maradjanak, a közgyűlésnek több döntést is meg kell hoznia. Az egyik, hogy a főváros hitelkeretét a nyári hónapokra 60 milliárdról 80 milliárdra emeljék. A másik, hogy szavazzák meg a BKK és a BKV közötti, úgynevezett kötelezettségvállalási engedményezést, összesen 65 milliárd forint értékben. Persze, fontos a költségvetés talpon maradása is, amihez végre kell hajtanuk a Kúria ítéletét, az ugyanis a költségvetés három sarokszámát „kilőtte″, ezek a szolidaritási hozzájárulás, a mérlegfőösszeg és a kiadási főösszeg, vagyis ezt kezelniük kell. Korábban Kiss egy háttérbeszélgetésen erről azt mondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rájuk kiszabott szolidaritási hozzájárulás teljes összegét fel kell tüntetniük a költségvetésben a kiadási oldalon (miután ennél csak 51 milliárd forinttal kevesebbet hajlandóak befizetni, mondván, azon felül az állam nettó finanszírozói lennének, ezért csupán 38 milliárdot írtak a 2025. évi költségvetésbe – a szerk.), de ez nem jelenti azt, hogy mind be is kéne ezt fizetniük, az állammal szembeni, ezzel kapcsolatos követeléseiket feltüntethetik például a bevételi oldalon. Korábban egyébként a Tisza azzal a feltétellel fogadta el a 2025. évi költségvetést, hogy azt június végén a közgyűlés majd felülvizsgálja, Karácsony Gergelyék javaslatában pedig szerepelt az is, hogy ez megtörtént.
Barna Judit a Tiszától azt mondta Kissnek, érti, hogy a városvezetés szempontjai szerint a felülvizsgálat megtörtént, de azt ilyen egyértelműen nem kéne kijelenteni szerinte. Miért tették bele ezt a pontot az előterjesztésbe? Kiss erre azt mondta, nem abban a helyzetben vannak, hogy valahol találtak pénzt, és összegyűlnek kitalálni, hogy mire költsék, hanem abban a helyzetben, hogy valahogy talpon kell tartaniuk a költségvetést. Tavaly decemberben a közgyűlés elfogadta a költségvetést, és ahhoz a frakciók elmondták a szempontjaikat, és Kiss szerint ezeket továbbra is figyelembe veszik. Plusz, kiadást növelő tételeket beemelni csak akkor lehet, ha azokra lesz bevétel. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint pedig kérdéseket vet fel a BKK és a BKV közti kötelezettségvállalási engedményezés, ám Kiss szerint ezzel semmilyen törvényességi probléma sincs.
Végül a bizottság nem szavazta meg a javaslatot, Barna Judit nemet mondott, a szintén tiszás Balogh Balázs tartózkodott, míg például Vitézy Dávid nem szavazott a kérdésben, a fideszesek tartózkodtak.
– Ha nem megy át ez a javaslat, akkor nincsen költségvetése a fővárosnak július elsejétől, ebből következően a közfeladatokra kapott állami normatívát se kapjuk meg – mondta a bizottság ülése után Kiss Ambrus a Magyar Hang kérdésére. Ha az előterjesztést nem szavazzék meg, akkor az azt is jelenti, hogy a főváros a nyári hónapokra se tudja megnövelni a hitelkeretét 60 milliárdról 80 milliárdra, amire a likviditás biztonsága miatt lenne szükség. Szerinte most a főváros meg tudott kapaszkodni a szakadék szélén a Fővárosi Törvényszék által megadott azonnali jogvédelemnek köszönhetően, de ha a javaslatokat nem fogadják el a képviselők, „akkor magunkat lökjük a szakadékba mint Fővárosi Közgyűlés, és akkor már nem napi, hanem óránkénti likviditásról beszélhetünk″. Ugyanis ha a fővárosnak nincs költségvetése, nem tud finanszírozást sem adni. Vagyis, csak addig tudnának fizetéseket adni, amíg a jelenlegi folyószámla-hitelkeretük tart, de ez a 60 milliárd forint gyorsan kimerülne. Sőt, ha nincs költségvetés, minden megállapodási feltétel ellehetetlenülne a kormánnyal. Hogy szerinte a költségvetés hiánya azt jelentené, hogy gyakorlatilag bedőlhet a főváros, arra igennel válaszolt.
Arról is kérdeztük, hogy tudomása szerint pontosan miért nem szavazta meg a képviselők többsége a javaslatot, arra azt mondta, hogy nem tudja. Hogy a háttérben vannak-e kérései a frakcióknak a főváros felé, azt válaszolta, hozzá ilyenek nem jutottak el, de egy új költségvetést nem is tudnának alkotni . Hogy fognak-e még egyeztetni a frakciókkal a szerdai közgyűlésig, arra azt válaszolta Kiss Ambrus: szerinte a bizottsági ülés ez a műfaj, de a frakcióvezetői egyeztetésen pénteken, sem máskor nem hangzott el felvetés tőlük a költségvetéshez. Így Kiss azt mondta, előzetes jelzés hiányában váratlanul érte, hogy a bizottság leszavazta a költségvetéssel kapcsolatos előterjesztést.
Az biztos, hogy az idei költségvetés megszavazása tavaly decemberben is csak láthatóan utolsó pillanatos megállapodás eredménye volt, amelyet akkor jól mutatott, hogy papíron osztottak ki módosítókat a képviselőknek az akkori előterjesztéshez.
A bizottsági ülésen Kiss Ambrus tájékoztatta arról is a képviselőket, hogy a kormány Domokos László volt ÁSZ-elnök vezetésével külső szakértői csapatot kért fel a főváros gazdálkodásának átvilágítására, a főigazgató egyébként hétfőn reggel is Domokossal tárgyalt. A szakértői csapat egy kockázatelemzési módszertannal vizsgálja majd meg a fővárost, s minden ehhez szükséges anyagot a rendelkezésükre fognak bocsátani. Ám Kiss szerint tájékoztatták az átvilágítási szakértőt, hogy jelenleg is hivatalos szakértők dolgoznak a fővárosnál, az Állami Számvevőszék kollégái, akik most is vizsgálják a fővárost, továbbá ezzel kapcsolatban két másik vizsgálatuk is lezárás alatt áll.