Miközben április elején még arról olvashattunk híreket, hogy húsz éve nem volt ilyen szárazság Magyarországon, és százmilliárdos lehet emiatt a kár, május végén van olyan része az országnak, ahol az elmúlt harminc napban annyi csapadék esett, hogy meghaladja a sokévi átlag háromszorosát (Nagy-Hideg-hegy, 193 milliméter). Sokan panaszkodnak, hogy a leginkább késő-őszire emlékeztető időjárás miatt újra fűteni kell az otthonaikban.
Hasonló folyamatok figyelhetőek meg hosszabb időtávon a Duna vízállása esetében is: október közepén 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél, amikor két centivel alacsonyabb volt a vízállás az 1947. november 6-án rögzített alsó határértéknél. Ehhez képest a Országos Vízügyi Főigazgatóság csütörtökön arról tájékoztatott, hogy árhullámok érkeznek a magyarországi folyókon, a Dunán és a Tiszán első-, illetve másodfokú készültségi szint közelében várható tetőzés. Budapesten vasárnap tetőzhet a Duna, azonban a jelenleg érvényes várakozás szerint ekkor is elmarad majd mintegy fél méterrel az elsőfokú készültségi foktól.
Előre tudni fogjuk teljes évszakok időjárását? | Magyar Hang
Gaál Áron, az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárás-előrejelző osztályának vezetője szerint az elmúlt hónapban országos szinten az átlagcsapadék másfél-kétszerese hullott le, és a hétvégén várható kellemesebb időjárás után a jövő héten további esők várhatóak. Mivel gyakorlatilag ősz óta kevés a csapadék, a talaj mélyrétegei még nem érték el a telitettségi szintet. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein is sok volt az eső, ezért az árhullám – a Duna esetében a hóolvadásból érkező vízmennyiség is növeli a kockázatot.
A hónapok mintha felcserélődtek volna – miközben áprilisban a májusi meleget is megtapasztaltuk, most sok helyen be kell fűteni, annyira hideg van. A meteorológus szerint ez még belefér a változékony időjárásba, nem mondható extrémnek.
