Több személyt is meggyanúsítottak már azokban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot és Hajdú-Bihar megyei intézményét érintő ügyekben, amelyekről lapunk tényfeltáró cikksorozatban számolt be 2019 végén – derült ki a hatóságok Magyar Hangnak küldött tájékoztatásából. Ennek ellenére a korrupciógyanús ügyek érintettjei bírósági eljárások tömkelegét zúdították lapunkra. Az évekig tartó pereskedés január első felében ért véget, minden eljárást megnyertünk – mert a valóságot írtuk meg.
A szóban forgó összesen kilenc (!) bírósági eljárást a cikksorozat érintettjei – Ferencziné Kun Beáta, a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ (DSZSZK) akkori vezetője, Verdó György, a Hajdú-Bihar megyei kirendeltség volt igazgatója és Benedek István Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) egykori főigazgatója – kezdeményezték a Magyar Hang, illetve a személyem mint szerző ellen. Minden fronton elégtételt akartak venni: a helyreigazítási eljárások mellett született a szerzővel szemben rendőrségi feljelentés, személyiségi jogok megsértése miatt is indult eljárás, illetve magánvádas per kezdeményezésére is sor került. Volt olyan hét, amikor három különböző tárgyalásra is mennünk kellett. Az eljárásokban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Nehéz-Posony Kata ügyvéd volt segítségünkre.
Elöljáróban érdemes felidézni: az állami szociális ellátórendszert összefogó SZGYF és a Hajdú-Bihar megyei kirendeltségéhez tartozó intézmények visszásságainak 2019 végén szenteltünk cikksorozatot. A piszkos ügyek között írtunk vesztegetés gyanújába keveredett debreceni intézményvezetőről – egy pelenkabeszállítótól kért visszaosztást –, idős emberek letétbe helyezett, majd eltűnt pénzéről, rendszerszintű problémákról. Bemutattuk, hogy a Hajdú-Bihar megyei visszaélésgyanút felvető esetekről a főigazgatósághoz is eljutottak a bejelentések, azokat ugyan vizsgálták, de a személyi és büntetőjogi konzekvenciák elmaradtak. Egészen addig, míg a felettes Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) elege nem lett, és feljelentette saját intézményeit. Ezeket a leleplezéseket vették zokon az SZGYF és alkalmazottjai.
A kilenc perből hét volt sajtó-helyreigazítási eljárás. Összesen 30-nál is több pontot vitattak, de egyetlenegyben sem adott igazat a bíróság nekik. A vesztegetési ügybe keveredett debreceni intézményvezetőnek mindkét helyreigazítási kérelmét elutasította a bíróság, ő azokat már meg sem fellebbezte. Verdó György – aki az SZGYF megyei kirendeltségét vezette – helyreigazítási kérelme sem ért célt, azokkal szemben is lapunknak adtak igazat mindkét fokon.
Egyébként előfordult, hogy az állami intézmény képviseletére olyan ügyvédet küldtek be a tárgyalásra, aki érzékelhetően nem tudta, hogy mi az aktuális eljárás háttere. Érdekesség, hogy Verdó magánvádas eljárást is indított a szerzővel szemben, ám a tárgyalás előtt, az utolsó pillanatban inkább kiugrott belőle, visszavonta keresetét...
A főigazgatóság is próbálkozott a bíróságon, de az intézménnyel szemben is tudtuk igazolni állításainkat. Miután az érintettek egytől egyig elveszítették a pereket, az eljárások több százezer forintjába kerültek az adófizetők pénzéből működő SZGYF-nek, illetve intézményeinek. A szerző ellen tett feljelentésben foglaltak sem álltak meg, el sem indult az eljárás.
Ezeken túlmenően az SZGYF-et a cikkek megjelenése idején vezető Benedek István Zsolt személyiségi jogainak megsértése miatt egymillió forintot is követelt a szerkesztőségtől, de első- és másodfokon is elutasították a keresetét. Ebben született ítélet legutóbb. A bíróság több eljárásban is kimondta: az újságíró az elvárható legnagyobb körültekintéssel járt el az ügyek bemutatása során.
Az évek alatt egyébként az Emmi által tett feljelentések alapján indult nyomozásokban is történt előrelépés. Az egyik szál az idős és demens embereket ellátó DSZSZK-ban történt vesztegetés gyanúja: az intézmény vezetője készpénzt akart elfogadni egy maszek pelenkabeszállítótól, a történteket azonban hangfelvétel rögzítette. Mivel az állam támogatja a pelenkabeszerzést, a sápot a támogatásból vették volna le – más kérdés, hogy a pénzátadás végül elmaradt. Érdeklődésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség azt közölte, még vizsgálódik a hatóság, de két személyt már meggyanúsítottak a bűncselekmény elkövetésével, ami 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egy másik ügyben ugyancsak a DSZSZK akkori vezetője volt érintett. Ő intézkedett, hogy a költségvetésből pótolják a hajdúszoboszlói idős otthon lakóinak számlájáról szőrén-szálán eltűnt pénzt – 13 millió forintot. Ebben az ügyben cikkünk megjelenése után indult eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás gyanúja miatt, melyben a cikk szerzőjét is meghallgatták tanúként. Kérdésünkre azonban a NAV azt közölte, időközben megszüntették az eljárást.
Az Emmi által tett feljelentés alapján 2019-ben korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt is eljárást indítottak. Ennek az eljárásnak egy gyanúsítottja van – írta a Központi Nyomozó Főügyészség, a terhelt kilétét viszont nem árulták el. Mindenesetre a cselekményért három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Talán sokat elárul, hogy cikksorozatunk megjelenése után, 2020 nyarán az összes érintett vezetőt felmentették tisztségéből.
Ennek a cikknek a nyomtatott változat a Magyar Hang 2022/5. számában jelent meg január 28-án.
