Sok minden eldől ma a Parlamentben: a sokat vitatott szociális törvényről és a jövő évi adóváltozásokról is döntenek

Sok minden eldől ma a Parlamentben: a sokat vitatott szociális törvényről és a jövő évi adóváltozásokról is döntenek

A képviselők egyperces néma felállással emlékeznek Lukáts Miklós (KDNP) elhunyt országgyûlési képviselőre az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. (MTI/Kovács Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A szociális törvényről és az új minisztériumokról is döntenek kedden a Parlamentben. Az Országgyűlés elé kerül az uniós vállalásokat tartalmazó törvény, de a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazásának meghosszabbításáról, a jövő évi adóváltozásokról és más törvényekről is szavaz az Országgyűlés délután.

Az általános viták sorában Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára megvitatják a képviselők a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása mellett a jegybankelnök fizetését az Állami Számvevőszék elnökének keresetével megegyező mértékben állapítja meg.

Elfogadhatja a Parlament kedden a szociális törvény sokat kritizált módosítását. A törvénymódosítás szerint az egyén szociális biztonságáért elsősorban maga az egyén felelős, az állam pedig utolsóként köteles ezt biztosítani, ha erre már a hozzátartozók, a települési önkormányzat és az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek sem képesek.

A javaslat a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról című, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett salátatörvényben szerepel. A tervezet ellen 38 szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezet tiltakozott egy közös állásfoglalással. Többek között azt kifogásolják, hogy az állam a szociális biztonságot nyújtók sorában továbbra is utolsó helyre sorolná magát, miközben az adóbevételekkel továbbra is az állam rendelkezik és a tiltakozók szerint egyenlőtlenül osztja el a további szereplők között.

– Az, hogy a kormány hogyan viszonyul a szociális ellátáshoz, már a törvénymódosítás módja is sokat elárul, hiszen egy közel kétszáz oldalas salátatörvénybe csomagolva hozzák meg azokat a szabályokat, amelyek rengeteg ember életét teszik nehezebbé, kilátástalanabbá – fejtette ki korábban lapunknak Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Szavai szerint a kormánynak a középkori felfogást sikerült a vadkapitalizmussal ötvöznie, mindezt úgy, hogy a gondoskodó állam képét kommunista csökevényként állítsa be, ami szavai szerint elképesztő dilettantizmusra utal. Szerinte az, hogy az állam nagyon erősen deklarálja, ő az utolsó a gondoskodásban, míg a rászorulók közvetlen környezetéé szinte minden felelősség, nagyon rossz üzenet például a generációs szegénységgel küzdő a családoknak, amelyek önerőből minden szándékuk ellenére képtelenek kikecmeregni kilátástalan helyzetükből.

A szervezetek a szavazás időpontjában rövid figyelemfelhívó flashmobbal fognak tiltakozni 16 órától a Kossuth téren – közölte a Habitat for Humanity. A jogvédő szervezet lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint ennek során 30 szociális dolgozó – különböző szociális szervezetek munkatársai – fekete zsákban a földre fekszik, felhívva a figyelmet a törvénymódosító „embertelen megközelítésére”, amely a szervezetek véleménye szerint a szociális segítségnyújtásra szorulók körében további áldozatokkal fog járni.

Várhatóan elfogadja a parlament azt a törvényt is, amely az Európai Bizottság észrevételei alapján az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló jogszabályokat módosítja. Az intézmény korábban is létezett, de a törvénymódosítással autonóm államigazgatási szervvé válik, vagyis kikerül a minisztériumi irányítás alól, és évente az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

A javaslat továbbá az Európai Bizottság által jelzett észrevételek alapján módosítja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényt, ennek keretében az Integritás Hatóság feladatkörével és működésével összefüggő szabályokat pontosítja, illetve egészíti ki.

Szintén a Parlament elé kerül a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály, miután a kormány nemrég bejelentette: külön Energiaügyi Minisztériumot hoz létre, amely a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével jön létre, az Építési és Beruházási Minisztérium Építési és Közlekedési Minisztériumként működik tovább, és a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással a Gazdaságfejlesztési Minisztérium jön létre. Ezt Nagy Márton mostani gazdaságfejlesztési miniszter vezeti majd, aki eddig tárca nélküli miniszterként felelt a területért. 

Érdekesség, hogy a kormány rendeletben már azelőtt kiadta az új minisztériumi listát, hogy a Parlament elfogadta volna azt.